A láposbányai Kisboldogasszony-templomról sok helyütt a vakolat lehullott, elindult a romosodás, legutóbb 40 éve tatarozták. Covaci István Attila plébános erőfeszítését siker koronázta s október végére sikerült újjávarázsolni Isten házát. Schönberger Jenő szatmári püspök áldotta meg a felújítás után.
Láposbánya a volt egri, majd szatmári egyházmegye nagybányai esperessége keretében működő plébánia. Filiái: Misztótfalu és Miszbánya. A láposbányai templom titulusa: Kisboldogasszony. A pápai tizedszedők adólajstromában már 1332-ben szerepelt a település neve, 1490-ben Lapusbánya, 1493-ban Lapysbanyaként írták nevét. Részben Szinér várához tartozott, részben pedig Nagybányáé volt. 1329-ben Károly Róbert királytól Nagybánya városa kapott rá királyi adományt. A régi plébánia a hitújításkor megszűnt, lakói 1552 után reformátusok lettek. 1761-től a vidék katolikusait Taschler József SJ pásztorolta, a plébániát 1769-ben alapították újra. A mai Kisboldogasszony-templomot 1803-ban építették, 1908-ban bővítették, megnagyobbították. 1997-ben új plébánia épület készült.
Láposbánya a mai Máramaros megyében, Nagybányától közvetlenül északnyugatra fekvő település, a Láposi völgy ősi bányászó helye volt a Lápos és Veres patokok mentén nyíltak sorra hajdanán a bányák, hiszen a Tirnicza-hegy arany és igen gazdag ezüst tartalékai vonzották a befektetőket. A kincstárnak is voltak itt kohói, amikor azonban a fernezelyi telepet megnyitották, ezeket beszüntették. 1475-ben a Bélteki család nyert rá adományt. A meggyesaljai Moróczok után a birtokot a Báthoryak örökölték, akik Herberstein Feliciánnak adták bérbe. A szatmári béke után gróf Károlyi Sándor kapta meg, a 19. századig a Károlyi család birtoka. A 20. század elején főbb birtokosa a királyi kincstár, és Nagybánya városa volt. Láposbánya a trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegyéhez tartozott, 1968-tól Máramaros megyéhez került. A 2011-es népszámlálás szerint 1 686 lakosa van, amelyből 520 magyar.
A láposbányai Kisboldogasszony-templomot legutóbb 40 éve tatarozták valamelyest, de egyik plébánosnak sem volt anyagi lehetősége egy komolyabb felújításra. Sok helyütt a vakolat lehullott, elindult a romosodás. Egy évvel idehelyezése után Covaci István Attila lelkész megpróbálta a szinte lehetetlent: újjávarázsolni Isten házát. A Bethlen Gábor Alapkezelő zrt. 2021-ben hagyta jóvá a pályázatot: 43 846 eurót a belső vakolatok, festések, új elektromos hálózat, világítótestek, új belső ablakok kivitelezésére, az orgona felújítására. A helyi önkormányzat Marinescu Dumitru polgármester ösztönzésére besegített, közadakozásból is összegyűlt némi pénz, ki-ki tehetsége szerint járult hozzá a költségekhez. Mindenkinek köszönet, különösképpen az önkéntes segítőknek: Lauber József, Steiner Ödön, Sink János, Palencsár Árpád egyháztanácsosoknak, ifj. Híri Ferencnek, aki a belső bútorfestéseket végezte, Weisz Magdolnának és sok névtelen segítőnek.
A ZYRA-const. Kft. ifj. Pataki István mérnök irányításával végezte a munkálatokat, amelyek október végére befejeződtek.
Október 29-én Schönberger Jenő szatmári püspök újra megáldotta a láposbányai Kisboldogasszony-templomot. Ünnepi beszédében – többek között – Jákob létrájára utalt, amely kapcsolat menny és a föld, Isten és az emberek között. A templom mindenkor az Isten háza kell legyen, az embernek szüksége van a csendes imádkozásra. ,,A most újraszentelt láposbányai templom Istennek kegyes ajándéka! Vigyázzunk tehát rá!”, mondta a püspök.
Forrás: ujszo.ro; nagybanya.ro; Kisboldogasszony Római Katolikus Plébánia Láposbánya
Fotó: Marinescu Dumitru
