Búcsút tartottak a nemrég tatarozott Szent Anna-kápolnánál a Szent Anna-tó mellett július 23-án, szombaton déli 1 órakor, a szentmisét Csont Ede tudnádi plébános mutatta be.
A Szent Anna-kápolna évszázadok óta búcsújáró hely, július 26-án vagy a dátumhoz közeli hétvégén tartják búcsúját. A román titkosrendőrség a kommunista diktatúra alatt kiemelten figyelte a nagy magyar tömegek gyülekezését jelentő búcsúkat is.
Szent Anna-búcsú 1981-ben. Fotó: Elekes Károly
Tusnádfürdőtől délkeletre emelkedik a vulkanikus kúp, amelynek tetején lévő két tó közül a délnyugati, a Szent Anna-tó partján emeltek kápolnát. A faluból közvetlenül csak gyalog, autóval a Bálványosfürdő felől közelíthető meg.
A Szent Anna-tó a Székelyföld egyetlen, természet alakította, vulkanikus krátertava. Partján századok óta áll kápolna. Írott forrásban az 1765-ben, csíkkozmási és tusnádi hívek által emelt, Szent Annához címzett kápolna jelenik meg először. Ez 1842-ben tűzvészben elpusztult, majd újjá építették.
Balázs András plébános Kozmás község monográfiájában azt írja, hogy a tó északi részén eredetileg egy fakápolna állt, amelyet a kozmási Tompos Péter 1764-ben „felcserélt”, azaz új kőkápolnát építtetett. Az építkezést a szintén kozmási Kozma Ferenc és két fia, Ferenc és Tamás végezte.
A kápolna 1943-ban. Fotó: Fortepan
Dr. Bányai János geológus összefoglalója szerint: ,,Már 1349-ből említik oklevelek. Valósággal vonzotta a környék egyszerű népét, amely évenként kétszer, Anna napján és Kisasszony napján kereste fel a természet e szent templomát…. 1764-ben állított ide az eddigi rozoga tákolmány helyett kőből csinosan megépített kápolnát Tusnádi Demeter v. Kecskés Péter. Egy másikat a Bükszád felőli oldalon 1775-ben építették, ahová a (csík) somlyói kolostorból hoztak egy oltárt. A két kápolna romba dőlt, a mostanit a háború után építették újra.”
A hiedelem szerint Szent Anna segít a fiataloknak párjuk megtalálásában, a gyerekre vágyó nőknek. Éppen ezért már a 12. századtól jártak a helybéli fakápolnához, majd az 1564-ben kőből épült kápolnához, amelynek népszerűsége egyre nőtt, a 17. és 18. században 20000-30000 zarándok is járt ide, több napot töltve a kápolnánál és környékén.
A búcsút 1786-ban Batthány Ignác erdélyi püspök betiltotta a véres verekedések és durva kihágások miatt. 1830-ban Kovács Miklós püspök újra engedélyezte, de kénytelen volt ő is betiltani 1844-ben a folytatódó botrányos esetek miatt.
Balázs András plébános adatai alapján 1927-ben a négy tulajdonos község választmánya újjáépíttette a kápolnát és a második világháború végéig folytatódhattak a nagy búcsújárások.
A háború után a megrongálódott kápolnát 1972-ben Szabó Ferenc kozmási plébános újíttatta fel, ma kis méretű, négyzetes alaprajzú, kő alapra épített, cseréppel fedett, fatornyos kápolna áll a tóhoz közel.
A lázárfalvi plébánia kezdeményezésére 2021-ben Korodi Szabolcs építész vezetésével, a magyar kormány támogatásával elkezdték tatarozni a Szent Anna-kápolnát. A padokat a lázárfalvi közbirtokosság készíttette el.
Az idei búcsús szentmisét a kápolnát ellátó lázárfalvi plébános, Tamás József felkérésére Csont Ede tudnádi plébános mutatta be. Az ünnepre hívek, idősek és gyerekek, autóbusszal, autóval is eljöttek, megtartották a tó körüli körmenetet is. Tamás József plébános a szentmise végén köszöntötte a híveket.
