Október 27-e és 29-e között a csíksomlyói Jakab Antal-házban került sor a házaspárok õszi lelkigyakorlatára a gyulafehérvári Főegyházmegyei Családpasztorációs Iroda szervezésében. A programot Személyes és családi határaink – az élet akadályai vagy zálogai? címmel hirdették meg, a bejelentkezett tizenegy házaspár lelki kísérője Bereczki Silvia segítőnővér volt.
– Hol a határ az egymással való törődés és egymás irányítása között? Miben különbözik társunk támogatása attól, hogy segítünk neki kibújni viselkedésének következményei alól? Hol a határ az egyén szabadsága és a másik érdekeinek figyelembe vétele között? Szabadságunkban áll-e, hogy eldöntsük, hogyan viszonyulunk az élethez, önmagunkhoz és másokhoz? – többek között ezekre a kérdésekre is keresték a válaszokat a lelkigyakorlat résztvevői, akik Csíkszeredából és környékéről, Bukarestből, Gyergyószentmiklósról, Korondról, Szentegyházáról, Brassóból, Kézdivásárhelyről és Kézdiszentlélekről érkeztek.
A péntek este ismerkedéssel telt, a pároknak lehetőségük volt arra is, hogy kiszakadva a hét forgatagából, egymásra hangolódjanak.
– Meggyőződésem az, hogy bármilyen témája legyen egy családos, páros vagy egyéni hétvégének, a résztvevők a témához csak úgy juthatnak el, és úgy is érdemes eljutni, hogy az alapokat erősítjük: először visszatérünk oda, ahol táplálkozni tudunk a jó Istenből, ez megerősíti a párok kapcsolatát, és csak így lehet továbblépni az olyan témákhoz, mint például a határok, amelyek sok sebet, sérülést, kérdéseket, kríziseket is felszínre hozhatnak – mondta el Bereczki Silvia, aki a ráhangoló imádságokon, elmélkedéseken keresztül határozottan, de a lelkigyakorlatozók belső szabadságát tiszteletben tartva kísérte a házaspárokat.
– A szombat délelőtti felvezető elmélkedésben a határsérülésekről volt szó, segítséget kaptunk a határok tisztázásában, a házasságban gyakran felmerülő kérdések megoldásában, délután tanulhattunk a határok tíz törvényéről valamint a határokkal kapcsolatos mítoszokról is. Megtudtuk, hogy a határoknak az a szerepük, hogy megóvják, valamint elmélyítsék a kapcsolatot, nem pedig az, hogy véget vessenek annak. A változásra a határok pontos meghatározása ad esélyt. Sok házasságban folyamatos vitát okozhat, ha egyik fél sem vállal felelősséget a saját viselkedéséért. Felcsendültek a Születni kell, újra meg újra című sláger ismerős dallamai, és máris „ég és föld közözött” emlékezhettünk kapcsolatuk első meghitt pillanataira, a tánc közben is próbálgathattuk, feszegethettük határainkat. Ezt követően jó volt kipróbálni, hogy bár nem tudok rajzolni, bal kézzel még úgy sem, mégis annyi sok mély érzés került a rajzpapírra, és olyan jó volt azokról beszélgetni – foglalta össze az első nap tapasztalatait az egyik résztvevő.
A lelkigyakorlat egyik fő gondolata az volt, hogy vannak olyan határaink, amelyek védenek, védik az értéket, megvédenek a kívülről érkező romboló erőktől, de olyanok is amelyek kizárják a jót.
– A határokról beszélgettünk, és bizonyos értelemben minden erről szólt, még a házaspárok tánca is. Amire én igazából törekedtem, és minden ilyen alkalomkor ezt tartom szem előtt, hogy a teljes embert és a párt is a maga teljességében szólíthassa meg a jó Isten, testében, lelkében, gondolatvilágában. Nemcsak a téma feldolgozásáról van szó itt, hanem a párkapcsolat mélyítéséről. A lelki hétvégék egyik legfontosabb célja a párbeszéd, az egymásra figyelés, a kapcsolatépítés – egyénileg, párként és közösségként is a jó Istennel, és mindenkinek a kapcsolatépítése önmagával. Tulajdonképpen ez maga a szeretetparancs, amiről épp a vasárnapi evangélium is szólt – tette hozzá Bereczki Silvia, aki az esti szentségimádásban azért adott hálát, hogy léteznek ilyen családok, házaspárok.
– Újra megerősödtem abban, hogy miközben – talán joggal – arról beszélünk, világunkban veszélyben van a házasság, a család, mégis jó látni, hogy vannak házaspárok, akik ennyire szeretik egymást, ennyire szeretik az Istent, ennyire elkötelezettek és ennyi sokat fektetnek a párkapcsolatukba, a hármas kapcsolatuk építésébe – természetesen a gyermekeik javára is. Ezt mindig óriási öröm látni, és az élő reménységünket ez csak erősíteni tudja – összegzett a lelkigyakorlatozók kísérője.
A program vasárnap délben szentmisével ért véget, Ilyés Zsolt csíkszentléleki plébános az evangélium szeretetparancsára figyelmeztetett, annak megélésére buzdította a házaspárokat.
Kertész Tibor/Család.ro