A kolozsvári Szent Mihály-templom falaira a felújítás után most a keresztút képei is visszakerültek, és virágvasárnap előtti szombaton, április 9-én este 7 órától a Szent Cecília-kórus által énekelt keresztút hangjaira jártak keresztutat, majd László Attila plébános, főesperes megáldotta a keresztúti képeket.
„A te néped vagyunk, Urunk, Áron püspök népe. Fogadd el keresztutunkat, és add, hogy jó gyümölcsöt teremjen bennünk.” Márton Áron püspök gondolatai hangzottak el a keresztút egyes állomásainál, az imát a templom Szent Cecília-kórusa énekei kísérték. Így a keresztutat a résztvevők boldog emlékű Márton Áron püspökünkkel járhatták végig, az ő gondolataival, szavaival, és a felcsendülő kórusműket kifejezőerejével.
14 állomás, 14 elmélkedés, 14 kórusmű. És egyetlen út, a kereszt útja. Ez az út Pilátus, a helytartó ítélete nyomán vezet a Golgotára, halljuk a tömeget, amint Jézus elítélését követeli, halljuk a zokogó asszonyokat, a gúnyos és együttérző hangok keverednek, megtörténik az ítélet végrehajtása, a keresztre feszítés, a kereszthalál, és következik a síri csend. A zene megszólaltatja a vért verejtékező, Eli, Eli-t hangot, disszonanciát, és a feltámadást, a megváltást ígérő harmóniát. Különleges és felemelő volt ez az ünnepélyes keresztút, az ima és zene összekapcsolódva lendítette a hallgatóság lelkét úgy, hogy bár a helyükön ültek, mégis elevenen kísérték Jézust ezen az úton.
Az ünnepélyes emelkedettség szavai és hangjai után a keresztúti képek megáldásával zárult a szertartás, virágvasárnap már elkezdődik a nagyhét.
Ugyanaznap, április 9-én, szombaton délután 3 órától kezdődött ünnepély keretében adták az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) díjait a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet dísztermében. Idén a Nagy István-díjat Potyó István tanár, a Szent Mihály-templom kántora, a Szent Cecília-kórus karnagya kapta az erdélyi magyar egyházzene és kórusmozgalom terén kifejtett kiemelkedő művészi munkájáért, valamint kiváló szervezői tevékenységéért. Laudációját Demeter Vincze András mondta el.
A Nagy István-díjat zenetanárok, karnagyok, előadóművészek részére adják, akik munkájuk során kimagasló eredményeket értek el, sikeresen alkalmaznak célravezető módszereket a zenei oktatásban, nevelésben, előadásban, romániai magyar nemzeti közösségünk zenei értékeinek megtartásán és gyarapításán fáradoznak, zenei-közéleti, közművelődési tevékenységükkel példával szolgálnak környezetük számára. Nagy István (1907–1983) karmester, hegedűművész, zenetanár, zenei szakíró vokt, több énekkar megalapítója, az eredeti népi dalkultúra, a magyar zenei anyanyelv jeles művelője.
Fotó: Bodó Márta
