A Katolikus Magyar Bibliatársulat minden évben megrendezi tavaszi bibliás találkozóját. Idén Hol van az én Atyám? Jób könyvének üzenete címmel hirdette meg a társulat online nagyböjti bibliás délutánját március 22-ére. A különleges alkalom előadója dr. Székely János szombathelyi megyés püspök volt.
A március 22-iki bibliás napra hatvan résztvevő jelentkezett be, köztük a nemrég újraalakult székelykeresztúri plébániai bibliacsoport, amely a plébániáról közösen kapcsolódott be. Voltak résztvevők Kézdiszentlélekről, Ozsdoláról, Borszékről, Csíkszeredából, Csíkcsicsóból, Csíkszépvízről, Csíkszentdomokosról,
Gyergyószentmiklósról, Gyergyószárhegyről,
Székelyudvarhelyről, Marosvásárhelyről, Marosszentgyörgyről, Marosszentkirályról, Kerelőszentpálról, Gyulafehérvárról, Kolozsvárról, Nagyváradról és az előadó Szombathelyről. Miután Magos Gyöngyi, a bibliatársulat vezetője köszöntötte a résztvevőket, Balla Imre marosvásárhelyi iskolalelkész bevezető imája segített a biblianapra lelkileg is megérkezni.
Székely János püspök előadása olyan kérdésekre kereste a választ, amit mindannyian naponta felteszünk magunknak, másoknak, Istennek: miért szenved az igaz, miért él jól a bűnös, honnan ered a sok baj, szenvedés és nyomorúság a földön, van-e ezeknek célja és lényege, összeegyeztethető-e a rossz, az igazságtalanság Isten jóságával és igazságosságosságával?
Székely János biblikus szakember, érzékeny és gondolkodó ember, jó pásztor: ezek a jellemzők mind megjelentek az előadásban. „Nehéz időkben jó Isten örök igéivel foglalkozni”, mondta indításként, és mindenek előtt Jób könyve legfőbb kérdését így fogalmazta meg: „hol van az én atyám, van-e aki figyel az én könnyeimre?” Van-e, aki együttérez a töméntelen fájdalommal? Van-e, aki rám figyel?
Érzékletes példákkal szemléltette a kérdésfeltevés időszerűségét. Beszélt arról a cseh hitetlen atomfizikusról, aki a nehézségben a város szélén hangosan kipanaszkodta magát, és határozottan úgy érezte, hogy valaki hallgatja. Felvetette a történelem során sokszor megfogalmazódott kérdéseket: hol volt Isten az örmény népirtáskor, az sztálini időkben az ukrajnai éhségkor, a hiroshimai atombomba ledobásakor, amikor egy fiatal, sokgyerekes anya megbetegedett és kínok között halt meg?
A mindenkit megérintő bevezető után Jób könyvéről annak kontextusában mint az ókori bölcsességi irodalom részéről beszélt.
Keleten a bölcsesség életbölcsesség, jótanács, amit az idős ad tovább a fiatalnak, s amely eligazítás kíván lenni férfi-nő kapcsolatról, Istenről, viselkedésmódról…
A bölcsesség: harmónia a világba teremtve, ami a világot szemlélve megismerhető, ez a bölcsesség az ökológiai harmónia, amit vagy tisztelünk, vagy elpusztulunk.
A rabbik úgy mondják, Isten tíz igével alkotta a világot, és a tízparancs is tíz ige a rabbik szemléletében: ez párhuzam nagyon szépen mutat rá arra is, hogy a szabadság nem korlátok nélküliséget jelenti: ez a mai ember válságának kulcsa.
Az előadásban aztán Székely János arról beszélt, hogy a bölcsesség másik jelentése a szenvedéshez kötődik, az ókori keleti bölcsességi irodalom ezzel a témával foglalkozik, ebben a vonulatban Jób könyve olyan, mint gyémánt a kavicsok között. I.e. az 5-3. században íródott, egy nagyon igaz ember története, az ószövetség három igaz emberének egyike Jób. Őt látva a Sátán mintegy kihívja Istent, mert szerinte az emberek nem ingyen jók. A Sátán provokációja mintegy válaszút elé állítja Istent, aki ha a próbatételt megengedi, igazságtalan. Isten azonban bízik Jóbban, ezért engedi mégis a rázúduló próbákat. Jób pedig igaznak bizonyul minden szenvedésben.
Székely János a kereszténység szenvedésről szóló tanítására is utalt, amikor Elisabeth Kübler-Ross nyomán a szenvedés elfogadásának fázisairól beszélt s arról, mi a mi teendőnk embertársunk szenvedésével szembesülve. Jób könyvéből megtanulhatjuk, hogy az nem objektív igazságokat fogalmaz meg, nem okoskodó választ ad. A szenvedőt a keresztény kísérni tudja: mindenkit ott és abban, ahol éppen tart és amiben éppen van.
Isten magára veszi a szenvedést; úgy válaszol rá, hogy azonosul vele. A legfőbb válasz Jób kiáltására: Jézus keresztje.
Hogy honnan a szenvedés? Ősrégi, folyton ismétlődő kérdés, de valójában az emberi gonoszság, az önzés sok szenvedés oka, ami az ember helytelenül értelmezett szabadságában okoz.
Az előadást rövid szünet után beszélgetés követte a Jób 19,1-27 alapján. A résztvevők ízlelgették a szöveget, majd általános kérdésektől egyre aktuálisabbakig eljutva alkalmazták azt saját életükre. A bibliás nap tanulságait ki-ki magára alkalmazhatja, ha a Katolikus Magyar Bibliatársulat által ajánlott bibliai szöveget elmélkedve elolvassa, ízlelgeti, majd a biblianap résztvevői nyomán megválaszolja magának a kérdéseket: Mik voltak eddig az életem legnagyobb keresztjei? Hogyan oldottam meg ezeket? Hogyan segített a hitem vinni a keresztet? Mit üzen nekem Jób könyve, mit világít meg számomra a szenvedés titkából? Hogyan magyaráznám el egy gyermeknek, egy beteg embernek, egy gyászolónak a szenvedése értelmét, célját? Hogyan segíteném őt?
A fotók az online találkozón készült képernyőképek
[…] biblianapjáról, amelynek Székely János szombathelyi megyés püspök volt az előadója, ITT […]