„Negyven nap van nagypéntekig. Az installáció Oroszhegy főterén található. A megváltás misztériumának hangulatát igyekeztünk szerényen megteremteni. Keressék fel, keressétek fel! Üljenek le, üljetek le egy ima erejéig a békéért, egy normális világért.” Oroszhegy polgármestere, Bálint Elemér Imre bejegyzésben hívta fel a figyelmet a templom előtti téren felállított nagyböjti installációra, amely, mint megtudtuk, már hagyomány lett Oroszhegyen. Az érdekelt, milyen ötlettől vezérelve, milyen céllal hozták létre, mettől meddig van felállítva, milyen elemekből építkezik, és milyen lelki hasznot remélhet az installációt felkereső hívő. Opra István plébános válaszolt a kérdéseinkre.
Töprengés, gondolkodás, beszélgetések eredménye, ami ma a templom előtti téren látható. Közös munka gyümölcse, fokozatosan alakult ki. Eredetileg egy kereszt lett volna a háttérben, ez arra változott, ami ma látható: piétára, mégpedig arra, ami a gyulafehérvári székesegyházban látható az egyik mellékoltárnál, a polgármester úr fényképe alapján készült. További beszélgetések gyümölcse a ma látható oroszhegyi elcsendesülési nagyböjti sarok.
Mi az a csodálatos táj, amely a belépő előtt is feltárul?
Egy vederben hamu. Ez az elmúlásra figyelmeztet. A nagyböjtnek az egyik fontos szerepe a hívő életében, hogy rádöbbenjen: minden mulandó, csak a lélek örök. Életünk folyamán annyi salak rakódik ránk, amit jó ilyenkor lerázni. Leülve a padra elgondolkodhatunk azon, hogy saját életünkben mi az érték, mi az örök, ami nagy figyelmet érdemel és mi a mulandó, mi a salak, amit el kell távolítanunk, a bűnbánat tüzében elégetnünk.
Ott vannak aztán azok az eszközök, amelyekkel Jézust kínozták: ostor, amivel verték, töviskorona, amivel megkoronázták, a lándzsa, amivel oldalát megnyitották, a nád, amivel a fejét verték és természetesen a kereszt, amire felfeszítették. Krisztus szenvedését juttatják eszünkbe. Azokat, amelyeket önként és szabadon vállalt megváltásunkért, szeretetből értünk.
A nagyböjti sarok üzenete az elmúlás után témája mellett: a szenvedést senki nem kerülheti el. Mindenkinek jelen vannak életében a fizikai és lelki szenvedések, ez alól még Jézus Krisztus sem volt mentes, hiszen magára vette emberi természetünket, amellyel együtt jár a szenvedés is. Ő is szenvedett testileg azoktól az eszközöktől, amiket kint látunk, és szenvedett lelkileg is: az apostolai közül Júdás elárulta, egyesek elaludtak, amikor ő vért izzadva készül a halálra, Péter pedig letagadta, hogy ismeri.
Ott van az oroszhegyi elcsendesülési nagyböjti sarokban a piéta: Jézus Mária ölében. Ennek is mélységes üzenete van a hívő katolikus ember számára, de méginkább nekünk, oroszhegyieknek, akik templomunk védőszentjeként tiszteljük: Mária mindig ott van szenvedéseinkben, nem hagy magunkra. Jelen volt Jézus keresztútján, ott volt keresztje tövében, ott van, amikor leveszik a keresztről. Ha Jézus útját járjuk, akkor mindig számíthatunk arra, hogy égi édesanyánk velünk van, nem hagy el. Ha pedig letérünk a helyes útról, akkor is mindig figyel ránk, mint egy gondos édesanya, hogy mikor nyújtjuk ki feléje kezünket.
Ott vannak a padok. Miért tettük oda? Le lehet rá ülni és nézelődni, szemlélődni. Vannak olyan dolgok, amiket nehéz kimondani, nehéz másokkal megosztani, de ide elhozhatom, letehetem, megszabadulhatok tőlük. Ez nem szentgyónás, de Mária és Jézus megért és fel tud szabadítani. Lehet a padnak az a rendeltetése: leül az ember és csak néz szavak, gondolatok nélkül, és jól érzi magát.
De lehet az is, hogy
– a hamu felhívja figyelmemet, mi az érték és mi salak életemben;
– rádöbbenhetek, hogy a szenvedések emberi természetünk velejárói, nem bűneink miatti büntetések, hiszen Jézus bűntelen volt, mégis szenvedett;
– a szenvedésben mindig van menedékünk, Mária, akinek ölén pihent szent fia.
Áldott nagyböjtöt, lelki gazdagodás kívánok mindenkinek ebben a szent időben!
