A Boldogasszony Iskolanővérek rendje fájdalommal, de Isten akaratában megnyugodva tudatja, hogy rendtársuk, Puskely Mária Kordia nővér 2022. február 26-án a mennyei Atya házába költözött. Temetése 2022. március 22-én, kedden 11.45-kor lesz a rákoskeresztúri új köztemetőben (Budapest X., Kozma utca 8–10.). Ugyanaznap reggel 6.25-kor szentmise keretében ad hálát életéért a budapesti nővérközösség.
„Igazságod útját választottam, Uram” (Zsolt 119,30)
Puskely Mária 1933. november 16-án látta meg a napvilágot, egy kispesti munkáscsalád gyermekeként. Gyermekévei szerény körülmények között teltek. Tízévesen az Isteni Szeretet Leányai által alapított Patrona Hungariae Gimnáziumba iratkozott be. Az intézmény növendékeként élte át az egyházi iskolák államosítását 1948-ban, és azt is, amikor két év után az állam és a katolikus egyház között született megegyezés értelmében a Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek (SSND; mai nevükön: Boldogasszony Iskolanővérek) vették át az iskola vezetését.
Visszaemlékezése szerint temperamentumos diák volt, akitől nem állt messze egy kis csínytevés, ugyanakkor törekedett tudása gyarapítására és érdeklődött a zene iránt is. Középiskolás éveit kitűnő érettségivel zárta; egyetemi tanulmányait magyar–orosz–latin szakos tanárként fejezte be.1957-ben lett a Boldogasszony Iskolanővérek rendjének szerzetesjelöltje. 1962-ben tette le első fogadalmát. 1961-ben került Debrecenbe, a Svetits Intézetbe, ahol oroszt, magyart, latint, filmesztétikát, zenetörténetet tanított; orgonált, kórust vezetett. 1969-ben külföldre ment, egy évet Franciaországban, majd rövidebb időt a Távol-Keleten töltött. 1971 és 1982 között az SSND római központjában élt, miközben a Vatikáni Rádió magyar adásának munkatársaként és napi szerkesztőjeként szolgált. Ebben az időszakban a pápai Teresianum egyetemen teológiai tanulmányokat folytatott, és számos könyvet, tanulmányt fordított, később írt is.
A Vatikáni Rádió magyar adásának stúdiójában Lékai László bíborossal
Puskely Mária Kordia nővér első önálló kötete 1975-ben jelent meg. Írt szentekről szóló életrajzokat és a szerzetesség, szerzetesrendek történetét bemutató köteteket. Később Ausztriába költözött, ahol éveken át kutatta a Batthyány család és Batthyány-Strattmann László életének történetét; akinek boldoggáavatási eljárásához ő készítette el a dokumentált életrajzot. Történelmi monográfiát és a nagyobb közönséghez szóló, népszerűsítő írásokat is megjelentetett, és számos előadást is tartott a „szegények orvosa” életéről.
A rendszerváltáskor tért vissza Magyarországra, és az SSND budapesti közösségében talált otthonra. Néhány éven át a Patrona Hungariae Gimnáziumban volt latin–francia szakos óraadó tanár, majd 1996-tól kezdett patrisztikát és medievisztikát tanítani több egyetemen (ELTE, PPKE, JATE-Szeged). 1999-ben doktorált ókortudományból a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem klasszika-filológia szakán. 2000-től a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán a szerzetesség történetét oktatta, valamint spirituális teológiát tanított.Tagja volt a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének, és alapító tagja a Magyar Patrisztikai Társaságnak. A magyar egyháztörténet közérdeklődésre számot tartó bemutatásáért, több évtizedes oktatói tevékenységéért 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozatát vehette át.
Időskorában is aktívan folytatta tudományos tevékenységét, teológiai munkákat fordított. Összeállította a II. világháború során erőszakos halált halt rendtársa, Simon M. Etelka életrajzát, a szerzetesek éve alkalmából pedig Világtörténelem szentjeink nyomán címmel indított naponta frissülő ismeretterjesztő sorozatot szentek életéről a rendtartomány honlapján.
II. János Pál pápa látogatása a Vatikáni Rádió magyar stúdiójában
(a képen: Szabó Ferenc SJ, Kordia nővér és Ipacs Katalin)
Mária nővér élete tükrözte az iskolanővérek alapítójának jelmondatát: „Mindazzal nevelünk, akik vagyunk és amit teszünk”. Középiskolai tanárként, egyetemi előadóként, rádiós szerkesztőként és íróként egyaránt az egyetemes kultúra és az evangélium értékeit igyekezett közvetíteni.
Búcsúznak tőle nővértársai, tanítványai, munkatársai és mindazok, akiknek életére munkája és személye hatással volt.
Forrás és fotó: Boldogasszony Iskolanővérek/Magyar Kurír