Regum gemma, Ladislæ – Szent László király műve és tisztelete címmel nyílt állandó kiállítás a nagyváradi római katolikus püspöki palotában. A tárlat Szent László király életének bihari vonatkozásait, valamint tiszteletének vallási és világi tárgyi emlékeit mutatja be.
Az online is közvetített, február elsejei megnyitón Böcskei László római katolikus megyés püspök hangsúlyozta: lépésről lépésre próbálják feltárni az érdeklődők előtt mindazt, amit a püspöki palota nyújthat. Rámutatott, bár nem a legnagyobb vagy legpompásabb termét nyitják meg a rezidenciának, de a kiállítás tartalma, Szent László király fókuszba helyezése mégis a legmagasabb ranggal ruházza fel a helyiséget.
Amint arról hírt adtunk, tavaly júniusban a püspöki palota első emeletén egy kilenctermes egyházművészeti gyűjteményt nyitottak meg, most pedig a földszinten, a recepció mellett kapott helyet a nívós kollekció. Böcskei László megnyitó beszédében felhívta a figyelmet: a püspöki palota amellett, hogy továbbra is az egyházmegye szíveként működik, közösségi pont is akar lenni, ahol az emberek találkoznak egymással, lelkileg gazdagodnak, töltekeznek, tanulnak és fellelkesülnek arra, hogy ők is tegyenek valamit a jövőjükért, hiszen vannak szilárd alapok, amelyekre támaszkodhatnak. A Szent László-terem a kiállítás kezdő- és végpontja is egyben, a látogatók innen indulnak és ide is térnek vissza.
A tárlat középpontjában a lovagkirály hermája áll, a körülötte levő tárlókban pedig olyan tárgyi emlékek kaptak helyet, amelyek az elmúlt évszázadok Szent László-tiszteletébe avatnak be. A kiállított tárgyak egyik érdekes részgyűjteménye a Kiss Gábor Iván által létrehozott, majd az egyházmegyének adományozott érmekollekció.
Lakatos Attila történész a kiállításról elmondta, két témát jártak körbe: Szent László váradi kötődéseit és a lovagkirály tiszteletének társadalmi rétegzettségét, a gondolkodásmódra és a hétköznapokra gyakorolt hatását – nemcsak vallási értelemben. Jóllehet a herma az, amely köré a kiállítás szerveződött, és az emberek ismeretvilágában és/vagy érdeklődése fókuszában is az kap helyet, de mindenképpen meg kell említeni még két érdekes és izgalmas műtárgyat a kiállítottak közül.
Ezek egyike egy selyemre készült vízfestmény, amely a Szent Jobbot ábrázolja. Ezt maga Mária Terézia osztrák császárnő és magyar királynő festette 1771-ben, abban az esztendőben, amikor az ő közbenjárására Szent István kézfejét Horvátországból hazahozták Magyarországra. A Jobbot egy kendővel takarták le, és erre rajzolta a császárnő ezt azt ábrát. Emlékként a bencés főapátnak ajándékozta, majd később a szentjobbi plébániatemplomba került.
A másik attrakció egy vászonra készült olajfestmény, amely ismeretlen szerző alkotása, a 18. század derekáról származik. Látszólag Szent Lászlót ábrázolta, valójában azonban a győri herma korabeli pompáját örökítette meg, így látható rajta a később lepattintott tűzzománc díszítése is.
Szent László hermája 
A Mária Terézia által festett Szent Jobb-kép
Az állandó tárlat a járványügyi intézkedések betartásával keddi, csütörtöki és szombati napokon tekinthető meg, bővebb információk: varad.org, sanctusladislaus.ro.
