A Római Magyar Akadémia székházában március 17-én, kedd este tartották – telt házas érdeklődés mellett – Molnár Antal történész-professzor, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Történeti Intézetének igazgatója, a Történettudományok Pápai Bizottságának tagja angol nyelvű könyvének a bemutatóját, melynek címe: Katolikus felekezetszerveződés a kora újkori Moldvában. A 1642-es kutnári zsinat és Bartolomeo Bassetti olasz minorita szerzetes ’Speculum Ordinis” műve.
A házigazda Berényi László, a Római Magyar Akadémia megbízott igazgatója megnyitója után Marek Inglot jezsuita történész, a Történettudományok Pápai Bizottságának elnöke köszöntötte Molnár Antal professzort, akivel immár több évtizedes munka-kapcsolat köti össze és így örömmel jelentette meg a Történettudományok Pápai Bizottsága kiadványsorozatában a Vatikáni Könyvkiadó gondozásában megjelent 580 oldalas tanulmány- és forrásgyűjteményt, melyhez Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek írt előszót.
Kveck Péter szentszéki magyar nagykövet köszöntő beszédében a kiadvány témáját egy egyházi aktualitással kapcsolta össze: „Szentszéki magyar nagykövetként büszkeséggel tölt el, hogy Szent Ferenc jubileumi évében egy magyar ferences témájú könyvet mutathatunk be a közönségnek. A moldvai magyarság és a ferences szerzetesek kapcsolata több évszázados múltra tekint vissza. Előbbiek a határon túli katolikus magyarság legkeletibb bástyája. A ferences misszionáriusok pedig mindig is meghatározó szerepet játszottak e magyar közösség vallási és kulturális identitásának megőrzésében. Máig sokan beszélik archaikus nyelvüket, őrzik hagyományaikat. Ezt helyezi történeti kontextusba Molnár Antal kötete.
Különleges érzés a kézzel írt levéltári források megfakult lapjain magyar vonatkozásokat felfedezni. Még inkább különleges, amikor a kutató egy olyan forrást foghat kézbe, amelyet évszázadok óta senki nem tanulmányozott. Vagy átlapozta ugyan, de nem ismerte fel jelentőségét. A könyv alapjául is egy ilyen, sokáig lappangó kézirat szolgál: az 1642-es kutnári (Cotnari) zsinat aktái. Összeállítói egy itáliai minorita misszionárius és egy magyar pap voltak. Ezt rengeteg hazai és vatikáni levéltári forrás egészíti ki. A súlyra is tekintélyes kötet tehát elfogulatlanul, a rendelkezésekre álló források nyomán hitelesen tárja fel a múltat. A magyar múlt egy darabját. Kiválóan rálátni belőle a moldvai magyar közösség vallási életének sokszínűségére. De nem csak erre. Hanem a magyarországi katolikus egyházhoz való kötődésükre és e vallási kisebbség magyar eredetére is. S mindezt most először egy magyar szerző munkája nyomán, aki a nemzetközi szakmai közönségnek szánta írását. Hálásak vagyunk a Pápai Történettudományi Bizottságnak, amely e fontos téma kiadását felkarolta és a kötetet sorozatában megjelentette.”
A köszöntő beszédeket öt vendégprofesszor felszólalása követte, akiknek nemzetisége – három olasz, két román, közülük egyik Bécsben dolgozik – önmagában üzenet, mely jó érzékelteti Molnár Antal szándékát, hogy a történelmi események kutatása több oldalról, eltérő kiindulópontokból megközelítve és minden kutató részéről „ideológia- és érzelemmentesen”, jelentősen hozzájárulhat egy tárgyilagos és közös olvasatú értelmezés lehetőségéhez.
Az előadók: Alessandro Boccolini a Viterbói Tuscia egyetemről, Cristina Codarcea, a Bukaresti Román Akadémia Dél-Kelet Európai Kutató Intézetének tanára, aki francia nyelven tartott előadást, Andrea Carteny, a Római La Sapienza Egyetem történész-tanára, Maria Teresa Fattori, a Teramói Tudományegyetem oktatója. Végül online összeköttetés révén a nagy kivetítőn Ovidiu Olar román történész is felszólalt, aki az Osztrák Tudományos Akadémia Habsburg-Monarchia és a Balkán-térség kutatóintézetének a munkatársa.
Molnár Antal új kötete elkerüli a történetírás évszázados nemzetpolitikai indíttatású és erős érzelmi töltésű módszerét, ehelyett megpróbálja a mind alaposabban feltárt források talaján állva a moldvai katolikus egyház történetét abban a kora újkori kontextusban értelmezni, amelyben létrejött, együtt olvasva ugyanazt a történést a minorita atyák missziós szolgálata, a római Propaganda Fide irányelvei, a helyi ortodox román lakosság, a távoli Habsburg birodalmi szempontok és a Moldvát vazallussá tevő ottomán érdekek együttes figyelembevételével.
Forrás: Vatican News
