A Szentszék megismételte a leszerelés erkölcsi kényszerére vonatkozó felhívását olyan körülmények közepette, hogy világszinten jelentősen növekszik a fegyverkezésre fordított költségek mértéke, illetve a hivatal figyelmeztet arra, ne militarizálják a világűrt, mert annak az egész emberiség számára elérhető tartománynak kell maradnia.
Daniel Pacho, a szentszéki helyettes államtitkár megújította az egyház leszerelést sürgető felhívását. Az ENSZ vezette 2026-os leszerelési lonferencián elmondta, hogy az emberiség „kritikus ponthoz” érkezett, felidézve XIV. Leo pápa januári figyelmeztetését, hogy a háború „újra divatba jött, és a háború iránti lelkesedés terjed”.
Daniel Pacho sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az erődemonstráción alapuló diplomácia a párbeszéd és a konszenzuskeresés helyére lép, ez az elmozdulás pedig aláásta a multilaterális leszerelési vitákat, beleértve a szóban forgó leszerelési konferenciát is. A leszerelést „erkölcsi kényszernek” nevezte, amely biztosítja, hogy a fegyvereket soha többé ne használják agresszióra, mások bántalmazására.
„A leszerelés önmagában nem cél – mondta. – Ez egy kulcsfontosságú eszköz a bizalom építéséhez és az igazságos és tartós béke eléréséhez, és ezért jelentős az emberi fejlesztés egységes előmozdításában.”
Pacho megismételte a Szentszék nukleáris fegyverkezés gyors üteme ellen megfogalmazott álláspontját, kifejezve aggodalmát az emberiségre nézve jelentett „egzisztenciális fenyegetés” miatt. A nukleáris fegyverkezés elve szerinte arra az irracionális elképzelésre épül, hogy a nemzetközi kapcsolatoknak az erő fenyegetésén kell alapulniuk, ahelyett, hogy igazságon, jogon és bizalmon alapulnának. Amikor az „elrettentés veszélyes útja” minden diplomáciai erőfeszítést helyettesít – mondta – „az emberiség és bolygónk egésze a megsemmisülés és pusztulás szélére sodródhat”.
Ebben a kontextusban Pacho megismételte a Szentszék felkérését, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező nemzetek jóhiszemű tárgyalásokba kezdjenek készleteik csökkentéséről és végső megszüntetéséről.
A Szentszék képviselője ezután kifejtette, hogy a világűr gyorsan a nagyhatalmak konfliktusainak fórumává válhat. „A világűr militarizálása már valóság, és fegyverré fog válni, hacsak nem tesznek konkrét lépéseket a bizalom építésére és a kollektív biztonság és felelősség növelésére,” mondta. Bármely jelentős konfliktus a világűrben – tette hozzá – pusztító hatással lenne a jelen és a jövő generációira. „Ezért elengedhetetlen, hogy a világűr felfedezése és használata csak békés célokra korlátozódjon, lévén az egész emberiség közös »tartománya«, a 1967. évi Outer Space Szerződés értelmében” – fogalmazott.
Pacho ezután áttért a mesterséges intelligencia fegyverré tételének témájára, megjegyezve, hogy az MI egyre embertelenebbé teszi a háborúk módját. „Amikor az autonóm fegyverek harcosokká válnak, a különleges emberi képesség a morális ítéletre és etikai döntéshozatalra eltűnik, mint ahogy a felelősség terhe is, ezzel veszélyesen lecsökkentve a konfliktus küszöbét” – fogalmazott. Ezért embereknek kell továbbra is irányító pozícióban maradniuk, fogalmazott, és moratóriumot sürgetett a halálos autonóm fegyverrendszerek fejlesztése és használata ellen.
Végül Daniel Pacho arra kérte a leszerelési konferenciát, hogy keresse a módját annak, hogyan lehet ellenőrizni, hogy az országok hogyan használják az új fegyverplatformokat, miközben a növekvő katonai kiadások szöges ellentétben állnak a fegyverzet korlátozásáról szóló szerződések értelmével. „Annak érdekében, hogy az emberiség az autentikus és tartós béke felé haladjon – mondta –, létfontosságú, hogy ez a leszerelési konferencia konkrét és tartós leszerelési egyezményeket érjen el minden nép közös javára.”
Devin Watkins / Vatican News
