Az Erdélyi Társadalom folyóiratot talán csak a szűk szakma ismeri, azaz a szociológusok és szociális területeken oktatók, kutatók, tanulók. A nyomtatott és digitális verzióban is elérhető periodika azonban méltán tarthatna számot nagyobb érdeklődésre is, hiszen tudományos igényességgel vizsgálja szűkebb-tágabb környezetünket, az égető társadalmi kérdéseket: a népesedés, a migráció, a vagyonosodás, a vallásosság kérdéseit is többek között. Az utóbbi négy lapszámot ismertették szerdán este Kolozsváron, és ennek apropóján néhány szerzővel, a szerkesztőbizottság tagjaival zajlott beszélgetés a Vallásszabadság Házában megrendezett Társadalmi változások mérlegen elnevezésű rendezvényen.
Csata Zsombor a lap főszerkesztője néhány fontosabb kutatási területet és témát körüljárva hívta fel a jelenlévők figyelmét néhány fontosabb kérdésre és szerkesztőségi irányelvre. A huszonhárom éves lap az utóbbi időszakban a jelentősebb kutatásokat végző diákok tanulmányainak is helyet ad mentorprogram keretében, illetve nyitott a társtudományok, segítőszakmát kutatásai iránt is. Rövid ismertetőjében a szélesebb közönség számára is érdekes témákra és szerzőkre is felhívta a figyelmet, például említette a vallási tartalmakat előállítók AI-használatának kérdését, vagy éppenséggel a bibliatudományokkal foglalkozó youtuberek tudományos- és társadalmitőke felhasználását, de rámutatott a csíksomlyói búcsú tapasztalatát átszervező és újrakeretező közösségimédia-tartalmakra is. (A vonatkozó tanulmányok a 2025/1-es lapszámban olvashatóak.)
Érdemes megjegyezni, hogy a periodika bátran nyúl olyan kérdésekhez is, amelyek a társadalomban ellentmondásosként aposztrofálódnak – a bemutató során a főszerkesztő példaként kiemelt egy esettanulmányt, amely a turisztikai imázsépítésbe beemelt medve témáját járja körül, rámutatva arra, hogy míg az illető településtől távol élők számára elvi kérdés a medve megvédése, és a turizmus számára hajtóerő és akár embléma is a medvével találkozás, addig a helyiek zöme számára ez súlyos problémaként jelenik meg a hétköznapokban. (A tanulmány a 2024/1-es lapszámban olvasható.)
A 2023-ban a Vallásszabadság Házában útjára indított Forrpont-műhelyek sorába illeszkedő eseményen a folyóirat-bemutatót jó hangulatú beszélgetés követte, amelyen Kiss Dénes a meghívott kutatókat rövid reflexióra kérte az utóbbi idők társadalmi változásai és eseményei kapcsán, illetve a jelenlévők kérdésekkel kapcsolódhattak be a beszélgetésbe. Horváth István, Pásztor Gyöngyi, Péter László és Veres Valér a saját kutatási területükről indulva reflektáltak a hozzájuk intézett kérdésekre. A beszélgetés során olyan, a hétköznapi tapasztalatokat és hallgatóságot egzisztenciálisan is érintő kérdéseket tematizáltak, mint a munkamigráció és a külföldi letelepedés – a felsőfokú oktatás atipikus szerkezete nyomán hogyan képeződik meg a szakmában elhelyezkedni nem tudó hallgatókból a külföldi munkaerő (Horváth István), az utóbbi népszámlálások tükrében a születésszámok mire utalnak (Veres Valér), van-e elég lakás Romániában, és ha van, miért nem jut mindenkinek, illetve miért kénytelen a középosztály a városok környékére költözni, jóllehet munkája és életvitele továbbra is a városhoz köti (Pásztor Gyöngyi), illetve a hazai sporttartalmak fogyasztása miképpen alakult és módosult az utóbbi időben (Péter László).
A beszélgetés és a lapismertető apropóján ajánljuk mi is olvasóink számára, hogy tekintsék meg az Erdélyi Társadalom korábbi lapszámait, amelyek a teljes hazai és közép-kelet-európai társadalmunkat érintő általános kérdéseket tematizálnak, illetve ezeken belül több kimondottan vallási-egyházi kérdés is felmerül (csak néhányat említünk itt példaként: Tinca Richárd a fiatalok dekonverziójáról értekezett a 2024/1-es lapszámban, Máté-Tóth András a sebzett kollektív identitás kapcsán a vallásértelmezési kérdésekre, problémákra irányítja a figyelmünket a 2022/1-es lapszámban, vagy András Szabolcs a kortárs román társadalom dogmatikus identifikációját taglalja ugyancsak az említett számban, Koncz Attila a bulvársajtó logikájának egyházi kommunikációban történő érvényesülését taglalja a 2025/1-es lapszámban, illetve Elekes István és Dániel Botond a vállalkozók keresztény orientációját, illetve a hívő mivolt vállalkozásban való lényegi előfordulását tematizálta ugyancsak az említett számban).
