Az első világháborúban elesett magyar fizikus, Zemplén Győző emlékére avattak emlékművet február 23-án az olaszországi Asiagó térségében, azon a helyszínen, ahol 1916 júniusában, sebesülései következtében életét vesztette. Az avatáson Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mondott beszédet, amelyben Zemplén Győző és Márton Áron példáján keresztül a háború borzalmaira és a béke erkölcsi parancsára irányította a figyelmet. Az emlékművet Kovács Gergely gyulafehérvári érsek áldotta meg.
Zemplén Győző 1879-ben született Nagykanizsán, tanulmányait Budapesten és külföldi egyetemeken végezte, Eötvös Loránd tanítványa volt, majd a Műegyetem professzoraként és az MTA levelező tagjaként a magyar elméleti fizika egyik legígéretesebb alakjává vált. Tudományos pályáját azonban megszakította az első világháború: önként jelentkezett tüzértisztnek, az olasz frontra került, ahol súlyos harcokban sebesült meg, és 36 éves korában hunyt el az Asiagó melletti, ghertelei hadikórházban. Özvegye mellett öt kiskorú gyermeket hagyott hátra.
Történetére az asiagói háborús emlékeket kutató történészek bukkantak rá, akik kezdeményezték az emlékmű felállítását. A kezdeményezést olasz és magyar intézmények, múzeumok, hagyományőrzők és helyi szervezetek közös munkája tette lehetővé.
Az avatáson beszédet mondott Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke, aki a Vatikánból érkezve XIV. Leó pápa békét közvetítő jókívánságát is tolmácsolta. Köszönetet mondott az olasz és magyar szervezőknek a közös emlékezetápolásért, hangsúlyozva, hogy az együttműködés a népek közötti testvériség, a béke és az európai kulturális egység üzenetét hordozza.
Beszédében felidézte Zemplén Győző kivételes tehetségét, tudományos eredményeit és emberi kvalitásait, valamint sorsán keresztül mutatta be a világháború pusztító következményeit: a kettétört életeket, a családok veszteségeit és egy egész nemzedéket, ahonnan hiányzott az ifjúság színe-java. Kiemelte, hogy az emlékhely felavatása szembesít a háború sebeivel és borzalmaival, és megerősíti a béke iránti elköteleződést.
Sulyok Tamás beszédében külön kitért Márton Áron alakjára is, akit Zemplén Győzőhöz hasonlóan 19 évesen szintén Asiagóba vezényeltek. „Márton Áron, akinek Ferenc pápa a tiszteletreméltó jelzőt megadta, beszédeiben számtalan alkalommal hívta fel a figyelmet a felebaráti szeretet fontosságára, az európai civilizációt összetartó erkölcsi alapokra. Szavai reményt adtak, fényt gyújtottak az emberek lelkében a háborúk és diktatúrák idején. Amikor emlékhelyeket emelünk, az emberi élet legtisztább és legalapvetőbb értékeit keressük és fedezzük fel. Ezért is fontos Zemplén Győző alakja és emlékezete számunkra. Ezért is felemelő, hogy amikor európai emberek találkoznak, közös nyelvükön, a testvériség nyelvén beszélgetnek egymással” – fogalmazott beszédében Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Az asiagói emlékműavatást megelőzően a magyar küldöttség Rómában tartózkodott: nagyböjt első vasárnapján a római Vértanú Szent István-templomban Kovács Gergely gyulafehérvári érsek által celebrált szentmisén vettek részt. Magyarországról és a határokon túlról érkezett magyarokként a katolikus egyház központjában, anyanyelvükön hallgatva a liturgiát, XIV. Leó pápa jelmondata visszhangzott bennük: „In illo Uno unum” – „Őbenne egyek vagyunk.”
Forrás: Sulyok Tamás Facebook-bejegyzése és elmondott beszéde alapján
