A 2026-os év számos olyan évfordulót hoz, amelyek meghatározók közösségeink története és lelki öröksége, valamint a temesvári egyházmegye több évszázados múltja szempontjából. A plébániák alapításának és újjászervezésének évfordulói, templomaink építésének és felszentelésének emléknapjai, valamint a régió múltját formáló események arra hívnak bennünket, hogy hálával tekintsünk vissza történelmünk fontos pillanataira, és tovább vigyük ezt az örökséget. A következő összefoglaló célja e jelentős események felidézése.
2026 – 1046 = 980 év Szent Gellért vértanúsága óta, aki a csanádi egyházmegye első püspöke volt. 1046-ban, egy zavaros időszakban magyar lázadók csoportja a pogánysághoz való visszatérést és a keresztény Egyház lerombolását követelte. Az ország püspökei Budán gyűltek össze, hogy rávegyék az új uralkodót, ne engedjen ezeknek a követeléseknek. 1046. szeptember 24-én Gellért csanádi püspököt a lázadók elfogták, megkövezték és megölték, majd testét a Dunába dobták egy szikláról, arról a dombról, amely ma az ő nevét viseli: a Gellért-hegyről.
2026 – 1156 = 870 év a Tours-i Szent Márton prépostsági templom építésének kezdetétől Aradon, a mai Öthalom (Arad megye) területén, II. András király és Courtenay Jolánta részvételével.
2026 – 1226 = 800 év Assisi Szent Ferenc halála óta, aki a Kisebb Testvérek Rendjének – a ferencesek első rendjének – alapítója, és akik egyházmegyénk területén már a szent életében jelen voltak. 1926-ban – vagyis 100 évvel ezelőtt –, Szent Ferenc halálának 700. évfordulója alkalmából Radnán, a kolostor mögötti dombon felállították Assisi Szent Ferenc márványszobrát, valamint a ferences rend hat másik szentjének szobrát: Szent Klára, Szent Ágnes, Szent Erzsébet, Páduai Szent Antal, Kapisztrán Szent János és IX. (Szent) Lajos király szobrát.
2026 – 1526 = 500 év a mohácsi csata óta, amelyben a Magyar Királyság hadserege – más európai hadi erőkkel kiegészülve – a fiatal II. Lajos király vezetésével vereséget szenvedett a számbeli fölényben lévő Oszmán Birodalom seregétől, amelyet I. (Törvényhozó, illetve Nagy) Szulejmán szultán irányított. A csatatéren életét vesztette a mindössze 20 éves II. Lajos király, valamint – több püspök és érsek mellett – Chaholy Ferenc csanádi püspök is.
2026 – 1716 = 310 év Temesvár várának felszabadítása és a város, valamint az egyházmegye lelkipásztori életének újjáéledése óta.
2026 – 1726 = 300 év a krassóvári római katolikus plébánia újraalapításától. A plébánia első írásos említése az 1333-as pápai tizedjegyzékben található.
2026 – 1736 = 290 év a temesvári Szent György római katolikus székesegyház alapkövének letételétől. 1736. augusztus 6-án Adalbert Eusebius Anton von Falkenstein csanádi püspök Temesváron letette az egyházmegye új székesegyházának alapkövét. A templom építése VI. Károly császár és Mária Terézia pártfogását élvezte, akik a kor legkiválóbb mérnökeit küldték Temesvárra.
2026 – 1736 = 290 év a gyoroki római katolikus plébánia alapításától. Az egyhűzmegye sematizmusa szerint a települést 1736-ban Erdélyből, a Székelyföldről, valamint Csanád és Békés vármegyékből származó magyarokkal, továbbá néhány német családdal telepítették be.
2026 – 1741 = 285 év a dognácskai római katolikus plébánia alapításától.
2026 – 1751 = 275 év a szászkabányai Assisi Szent Ferenc római katolikus templom felszentelésétől.
2026 – 1756 = 270 év a máriaradnai bazilika alapkövének letételétől és az építkezés megkezdésétől. A templomhajó hossza 56,2 m, szélessége 19,8 m, amely a szentélyben 9,3 m-re szűkül. A hajó magassága 20,6 m, a szentélyé 18,8 m. A tornyokat – amelyeket utolsóként fejeztek be – 1911-ben, (115 éve) megemelték, és ma 67 m magasak. A templomhajó boltozata öt szakaszra tagolódik. A főoltár fölött egy freskó látható, amely a Boldogságos Szűz Mária testestül-lelkestül való mennybevételét ábrázolja; ezt a bécsi művész, Ferdinand Schießl festette 1762-ben.
2026 – 1756 = 270 év az újmoldovai római katolikus plébánia újraalapításától. A plébánia már 1726 és 1737 között létezett Ómoldován, majd 1756 körül alapították újra jelenlegi helyén. A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomot először 1777–1778 között építették fel, de 1788-ban felgyújtották. 1791-ben újjáépítették, majd 1848-ban ismét elpusztult és leégett. Végül 1852-ben építették fel újra.
2026 – 1766 = 260 év a Franz Anton Graf Engl von und zu Wagrain csanádi püspök idején alapított római katolikus plébániák létrejöttétől: Billed, Szakálháza (ma a temesvár-mehalai plébánia filiája), Szépfalu (Frumușeni, ma a lippai plébánia filiája), Temesújfalu (ma a lippai plébánia igazgatása alatt), Zsombolya, Máriacsiklova (búcsújáróhely, ma az oravicabányai plébánia filiája), Nagyszentmiklós, valamint az Ópáva, Omlód, Torontálalmás, Tárcsó és Kevevára plébániák, amelyek ma a nagybecskereki egyházmegye területén találhatók, Szerbiában.
2026 – 1786 = 240 év a bakóvári római katolikus plébánia alapításától, valamint a következő plébániák létrejöttétől Christovich Imre Temesváron székelő csanádi püspök idején: Daruvár (ma a lugosi plébánia filiája), Nagyzsám (ma a gátaljai plébánia filiája), Csukás (ma a lugosi plébánia filiája), Móricfölde (ma a gátaljai plébánia filiája), Vecseháza (ma a lugosi plébánia filiája).
2026 – 1836 = 190 év a kisiratosi római katolikus plébánia alapításától. A helységet 1818-tól magyar családokkal telepítettek be.
2026 – 1851 = 175 év a majláthfalvi római katolikus plébánia megalapításától. A település 1820-ban jött létre Túregyháza birtokán, magyar katolikus dohánytermesztők betelepítésével.
2026 – 1851 = 175 év a tornyai plébániatemplom építésétől, amelyet a Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szenteltek fel.
2026 – 1851 = 175 év a Nadrág településen emelt, Szűz Mária szent neve titulust viselő nyilvános kápolna felállításától. 1927–1928-ban ugyanazon titulusú templom épült a helyén.
2026 – 1851 = 175 év Csajághy Sándor csanádi püspöki székfoglalásától, akit április 11-én neveztek ki, és október 26-án szenteltek püspökké a temesvári székhelyű csanádi egyházmegye számára.
1951 – 2026 = 75 év a Bărăgan‑pusztára történt deportálásoktól, amelyek a jugoszláv határ közelében fekvő települések családjait és lakóit érintették Temes, Krassó‑Szörény és Mehedinți megyékből. A temesvári egyházmegyéből két papot is deportáltak: Túry László későbbi nagyprépostot és Buding Zoltánt.
1951–2026 = 75 év telt el az ateista–kommunista rezsim által megrendezett kirakatper óta, amelyet dr. h.c. Augustin Pacha püspök, dr. Boros Béla titokban felszentelt püspök, Josef Schubert bukaresti titkokban felszentelt püspök és a „Pacha‑per” többi tagja ellen indítottak. A Moszkvából diktált forgatókönyvek alapján megrendezett úgynevezett per Bukarestben zajlott egy katonai törvényszék előtt, 1951. szeptember 10–17. között. A tíz vádlottat elítélték, miután azzal vádolták őket, hogy „a Vatikán javára folytattak kémkedést”.
