A gyulafehérvári Megtestesült Bölcsességről nevezett Papnevelő Intézet ötöd- és hatodéves növendékei főpásztorukkal, Kovács Gergely érsekkel, valamint András Istvánnal, a szeminárium rektorával közösen tanulmányi úton vesznek részt Rómában 2026. február 8–15. között.
Február 11-én a tanulmányi út résztvevői napjukat a zarándoklásnak és imádságnak szentelték. A nap szentmisével vette kezdetét a Villa Mater Redemptoris zarándokház kápolnájában. A szentmisét követően a Szent Kereszt-bazilikába látogattak, ahol elimádkozták a zsolozsma napközi imaóráját.
Ezt követően a Szent Lépcsőnél lehetőség nyílt egyéni imádságra, elmélkedésre és áhítatra, a 28 lépcsőfok térdelve történő átimádkozására. A hagyomány szerint ezen a lépcsőn vezették az Úr Jézust Pilátus elé. Ezután meglátogatták a lateráni bazilika keresztelőkápolnáját, majd a Pápai Lateráni Egyetemet. Ez azért is jelentős, mert a gyulafehérvári papnevelő intézet – mint a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológia Karának Pasztorálteológiai Intézete – 1996 óta a Pápai Lateráni Egyetem affiliált intézeteként működik. Ezt követően a lateráni bazilikát is felkeresték, amely a világ „összes templomának anyja és feje”.
Délután a Santo Stefano Rotondo-bazilikát keresték fel, amely több szálon is kapcsolódik a magyarsághoz. Elsősorban azért, mert magyar pálos szerzetesek tevékenykedtek az egykori rendházban. Ugyanakkor itt temették el az erdélyi származású Lászai János (1448–1523) főesperest, gyulafehérvári kanonokot és római magyar gyóntatót.
Ezt követően a Santa Maria Maggiore-bazilikát és a közelében megbúvó Santa Prassede-bazilikát látogatták meg, amely lenyűgöző látványt nyújt 9. századi bizánci mozaikjaival. A Zeno-kápolna aranyló fényében megtekinthették az Úr Jézus megostorozásának oszlopát.
A bazilikákat és szent helyeket Kovács Gergely érsek ismertette a szeminaristákkal, akik a főpásztortól sok olyan érdekességet hallhattak, amelyek nem mindig szerepelnek az útikönyvekben.
Forrás és fotó: Seminarium Incarnatæ Sapientiæ
