Kovács Gergely érsek idei második körlevelében az elmúlt jubileumi év egyházmegyei szintű értékelését is közreadta. Rámutatott, a tudatosan felépített lelkipásztori koncepció mentén négy fő helyszínen, illetve helyi közösségekben megvalósított programok összesége a hit elmélyítését, a közösségi összetartozás erősítését és az egyházi megújulás előmozdítását szolgálta. Alábbiakban a körlevélben foglaltakat adjuk közzé.
A jubileumi év szerkezete és lelkipásztori logikája
A gyulafehérvári főegyházmegye 2025-ös jubileumi éve tudatosan felépített lelkipásztori koncepció mentén valósult meg, melynek összeállítását és kidolgozását a pasztorális bizottság vállalta fel, a segédpüspök irányításával. A programok nem elszigetelt események sorozataként, hanem tematikus jubileumok köré rendezve valósultak meg, amelyek az egyház teljes életét és küldetését átfogták.
A jubileumi tematika kiterjedt a hivatások világára (papok, püspökök, szeminaristák, szerzetesek), az egyházi és világi szolgálattevőkre (egyházközségi munkatársak, önkéntesek, kántorok), valamint különböző társadalmi csoportokra (betegek, idősek, romák, fogyatékkal élők, fogvatartottak). Emellett hangsúlyos szerepet kaptak az életállapot szerinti jubileumok (családok, gyermekek, fiatalok), továbbá az evangelizáció és misszió különböző területei, különösen a kommunikáció, az oktatás és a kulturális jelenlét.
Ez a felépítés szoros összhangban állt Ferenc pápa Spes non confundit bullájának szellemiségével, amely a reményt nem pusztán egyéni lelki tapasztalatként, hanem közösségi és társadalmi valóságként értelmezi. A jubileumi év célja ennek megfelelően az volt, hogy a remény konkrét egyházi gyakorlatokban, találkozásokban és szolgálatokban váljon megtapasztalhatóvá.
Jubileumi helyszínek és lelkipásztori szerepük
Az egyházmegyében kijelölt jubileumi templomok nem csupán befogadó helyszínként működtek, hanem egyértelmű lelkipásztori súlypontokként jelentek meg a jubileumi év során.
Gyulafehérvár a jubileum egyházmegyei központjaként szolgált. Itt került sor a jubileumi év ünnepélyes megnyitására 2024. december 29-én, valamint a lezárására 2025. december 28-án. A székesegyház adott helyet többek között a papi, a ministráns és az egyházi alkalmazotti jubileumoknak, valamint azoknak az eseményeknek, amelyek liturgikus, jogi és szimbolikus értelemben is az egyházmegye egységét fejezték ki.
A jubileumi év során külön kezdeményezésként havi rendszerességgel egy-egy plébániai kórus zarándokolt el Gyulafehérvárra, és a szentmisén zenei szolgálattal járult hozzá az ünnepléshez. Ez a gyakorlat erősítette a plébániák és az egyházmegye központja közötti kapcsolatot, valamint kiemelte az egyházzene lelkipásztori jelentőségét.
A szentév során érezhetően megnövekedett a székesegyházat felkereső csoportos zarándoklatok száma. Ez – figyelembe véve a főegyházmegye földrajzi peremhelyzetét és a tömbkatolikus vidékek 3-4 órányi autóútra való távolságát – lelki jelentőségű is: erősítette a hívek élő kapcsolatát az érseki székhellyel, valamint Tiszteletreméltó Márton Áron püspök örökségével.
A zarándoklatok révén a székesegyház nem pusztán történelmi vagy intézményi központot jelent, hanem a közös hit, az egyházhoz tartozás és a megújulás helyévé vált. Mindez kézzelfogható módon járult hozzá ahhoz is, hogy a hívek identitása és hitbeli elköteleződése elmélyüljön, az összetartozás és a főegyházmegye egésze iránti felelősségtudatuk erősödjön.
Csíksomlyó a jubileumi év leggyakrabban látogatott központja volt. Kiemelt szerepet töltött be a zarándoklat, a kiengesztelődés és a népi vallásosság területén. Számos tematikus jubileum – egyházmegyei, kerületi és országos szinten – itt valósult meg, gyakran nagy létszámú részvétellel. A helyszín jellege lehetővé tette, hogy széles körű egyházi és társadalmi rétegek kapcsolódjanak be a jubileumi eseményekbe.
Marosvásárhelyen elsősorban városi jellegű, család- és egészségügyi fókuszú jubileumok valósultak meg. A helyszín különösen alkalmasnak bizonyult a családok, az egészségügyben dolgozók és az aktív világi hívek megszólítására.
Kolozsvár adott otthont a tömegtájékoztatás jubileumának és több értelmiségi, egyetemi közeghez kapcsolódó eseménynek. Ezek a programok az evangelizáció kulturális és kommunikációs dimenzióját erősítették, és hozzájárultak az Egyház nyilvános megszólalásának tudatosításához.
Brassóbanelsősorban nemzetiségi és kétnyelvű (román–magyar) jubileumokra került sor. Ezek az események a kisebbségi pasztoráció, valamint az egyházi és társadalmi párbeszéd fontosságát emelték ki.
Zarándoklatok és egyetemes egyházi kapcsolódás
A jubileumi év egyik meghatározó eleme a zarándoklat volt.
Főegyházmegyei szinten meg kell említeni a fiatalok jubileumán való részvételt, az ifjúsági főlelkészség (FIF) szervezésében, az érsekség alkalmazottai számára szervezett jubileumi zarándoklatot és a szeminaristák zarándoklatát – e két utóbbit a főpásztor vezette. A kispapok római zarándoklata, amelyen a szemináriumi elöljárók is részt vettek, a hivatásban való megerősödést, az egyházhűség elmélyítését és az egyetemes egyházi látásmód kialakítását szolgálta.
Számos plébániai csoport szervezett zarándoklatot Rómába, bekapcsolódva a világegyház jubileumi eseményeibe és erősítve az egyetemes egyházhoz való tartozás tudatát.
Részvétel és elérés
A jubileumi év megvalósítása során a főegyházmegye egészét átfogó, tartalmában és formáiban is gazdag lelkipásztori folyamat bontakozott ki. Egyházmegyei, kerületi és plébániai szinten számos tematikus kezdeményezés szolgálta a hit elmélyítését, a közösségi összetartozás erősítését és az egyházi megújulás előmozdítását. Az ünnepi eseményeken széles körben vettek részt zarándokok, a felszentelt szolgálattevők és a képzésben részesülők, valamint jelentős és aktív jelenléttel kapcsolódtak be a világi hívek, különös tekintettel a családokra és a fiatalokra.
A jubileumi programok sajátos értékét adta a nyelvi sokszínűség tudatos vállalása – magyar és román nyelvű, illetve kétnyelvű alkalmak formájában –, valamint az a társadalmi érzékenység és nyitottság, amely a periférián élők megszólításában és bevonásában is következetesen érvényesült.
Programtípusok – tipikus elemek
A jubileumi események közös lelkipásztori és liturgikus elemei a következők voltak:
- ünnepi szentmise és az adott célcsoporthoz igazított igehirdetés,
- közösségi bűnbánati liturgiák, szentségimádás,
- gyalogos és buszos zarándoklatok,
- tanúságtételek, katekézisek, tematikus előadások,
- kulturális elemek: egyházzene, kórusok, ifjúsági zenekarok szolgálata,
- karitatív és szociális érzékenyítést szolgáló kezdeményezések.
Kiemelt pasztorális hangsúlyok
A jubileumi év teljes programját áttekintve világosan kirajzolódnak a következő pasztorális hangsúlyok:
- az irgalmasság és vigasztalás következetes jelenléte,
- az egyház peremén élők tudatos megszólítása,
- a papi és szerzetesi hivatások megerősítése,
- a világi hívek felelősségének és szerepének elmélyítése,
- az egyház társadalmi jelenlétének és hiteles megszólalásának erősítése.
A jubileumi év lelkipásztori öröksége és továbbélése
A 2025-ös jubileumi év nem lezárt eseménysorként, hanem maradandó lelkipásztori tapasztalatként hagyott nyomot a gyulafehérvári főegyházmegye életében. A jubileumi programok során kirajzolódó hangsúlyok és gyakorlatok olyan irányokat jelöltek ki, amelyek a jövőben is meghatározóak lehetnek az egyházmegye pasztorális tervezésében és mindennapi működésében.
Különösen termékenynek bizonyult a tematikus, célcsoportokra irányuló lelkipásztori szemlélet, amely lehetővé tette az egyház sokszínű valóságának árnyaltabb megszólítását. A periférián élők felé való tudatos nyitás, a kétnyelvűség következetes vállalása, valamint a világi hívek aktívabb bevonása olyan pasztorális irányvonalak, amelyek a jubileumi év tapasztalatai alapján hosszabb távon is megerősítésre érdemesek.
A jubileumi év során megélt egyetemes egyházi kapcsolódás – különösen a római zarándoklatok és a Szentszék jubileumi kezdeményezéseibe való bekapcsolódás révén – hozzájárult az egyházmegye katolikus identitásának elmélyítéséhez, valamint az egyházhűség és a közösségi felelősség tudatosításához.
Mindezek alapján a jubileumi év öröksége nem elsősorban strukturális újításokban, hanem lelkipásztori szemléletformálásban, megújult érzékenységben és megerősödött közösségi tudatban ragadható meg. Ez az örökség arra hívja az egyházmegye papságát, megszentelt személyeit és világi híveit, hogy a jubileum során megtapasztalt reményt a mindennapi egyházi életben is tovább hordozzák és gyümölcsöztessék.
Záróértékelés
A gyulafehérvári főegyházmegye 2025-ös jubileumi éve a liturgia, a pasztoráció és a társadalmi felelősségvállalás egységében valósult meg, és hiteles módon tette megtapasztalhatóvá a keresztény remény üzenetét. A jubileumi kezdeményezések nemcsak az ünneplés idejére kínáltak lelki alkalmakat, hanem olyan tartós lelkipásztori impulzusokat adtak, amelyek az egyházmegye jövőbeni küldetését is alakítják.
Jelen összegző beszámoló a jubileumi év lezárását követően készült azzal a szándékkal, hogy dokumentálja és értelmezze az elért lelkipásztori gyümölcsöket, valamint irányt mutasson azok továbbéléséhez. A jubileumi év tapasztalatai megerősítik az egyház hivatását arra, hogy a remény szolgálatában, az evangélium világos tanúságtételével és a rábízott közösségek iránti felelősséggel folytassa küldetését a gyulafehérvári főegyházmegyében.
Kovács Gergely érsek 2026/II. körlevele
