Victor Fernández bíboros prefektus nyitotta meg a Hittani Dikasztérium plenáris ülését, amelyet január 27–29. között tartottak a Vatikánban. A hetven résztvevőt körültekintésre és intellektuális alázatra szólította fel, amikor kényes teológiai kérdésekben megnyilatkoznak.
A Hittani Dikasztérium plenáris ülése január 27-én, kedden Victor Manuel Fernández bíboros beszédével kezdődött. A dikasztérium prefektusa elmélkedésének a „Ne a fényt, hanem a tüzet kérdezd” (vö. Szent Bonaventura: A lélek zarándokútja) címet adta, amelyet Szent Bonaventura azon felhívása ihletett, hogy az élet nagy kérdéseit tegyük fel Istennek. „A közelmúltban, imádkozás közben erős intellektuális alázatra való felhívást éreztem, felidézve azokat az ősi szavakat: ubi humilitas, ibi sapientia (ahol van alázat, ott van bölcsesség).” Ezzel a felhívással fordult a dikasztérium plenáris ülésén részt vevőkhöz is.
Fernández bíboros emlékeztetett arra, hogy Isten megadta az embernek a gondolkodás egyetemes képességét, de megjegyezte, hogy soha nem érhetjük el „a teljes tudást vagy a valóság átfogó felfogását”. „Még az elképzelhető leghatalmasabb technológiák segítségével sem lehetséges az emberi elme számára, hogy tudatában legyen a teljes valóságnak és minden egyes aspektusának – hangsúlyozta a Hittani Dikasztérium prefektusa. – Ez csak Isten számára lehetséges.”
A bíboros prefektus rámutatott, hogy az embereknek még az is nehézséget okoz, hogy megértsék a világ egy kis részét, mivel minden mindennel összefügg, és ezt a kis részt a teljesség fényében kell látni. „Következésképpen képtelenek vagyunk értelmezni egy valóság, egy személy, egy történelmi pillanat vagy egy igazság minden jelentését és árnyalatát” – állapította meg Fernández bíboros. Ahogy a technológia és a tudomány fejlődik, tudatában kell lennünk korlátainknak és Isten iránti igényünknek, hangsúlyozta a prefektus.
Ha kudarcot vallunk az intellektuális alázatban, fennáll a veszélye annak, hogy „egy szörnyű megtévesztés csapdájába esünk, sőt, ugyanabba, amely az inkvizíció, a világháborúk, a holokauszt és a gázai mészárlások túlkapásaihoz vezetett: amelyek mindegyike téves érvekre támaszkodik igazolásukhoz”. Fernández bíboros arra kérte a Hittani Dikasztériumot, hogy tagjai kerüljék az önámítást azáltal, hogy állandó imával keresik Isten iránymutatását, elemzik a valóságot, miközben mások nézőpontját is elfogadják. XIV. Leó pápához csatlakozva kijelentette: „senki sem birtokolja a teljes igazságot; mindannyiunknak alázatosan, együtt kell keresnünk azt”. A bíboros szerint különösen a teológusoknak kell tisztában lenniük korlátozott tudásukkal, mivel „a hit misztériumai gazdag hierarchiába szövődnek”, amelyben az egészet az evangélium középpontjában álló igazságok világítják meg. „Egy ilyen helyen, ahol lehetőségünk van irányadó válaszokat adni, olyan dokumentumokat írni, amelyek a Tanítóhivatal részévé válnak, sőt helyreigazítani és elítélni is, nagyobb a veszélye annak, hogy elveszítjük perspektívánkat” – mondta. „Ezért kell visszanyernünk az egész egyházban azt az egészséges realizmust, amelyet az egyház nagy bölcsei és misztikusai javasoltak.” Végül Fernández bíboros arra kérte a Hittani Kongregáció tagjait, hogy Szent Bonaventurával együtt imádkozzanak a belső csend ajándékáért, hogy megtapasztalhassák azt, amiről beszélt.
Devin Watkins / Somogyi Viktória
Forrás és fotó: Vatican News
