Idén négyszáz éves az első, máig fennmaradt teljes magyar nyelvű katolikus Biblia, amelyet Káldi György jezsuita fordított le a latin Vulgatából. A Káldi-biblia évszázadokig a legfontosabb magyar nyelvű szentírásfordítás volt, nyelvében megújítva és az eredeti szövegek alapján javítva pedig ma is sokan forgatják. A magyarországi jezsuiták honlapján Feke György és Siptár Dániel közreműködésével Gianone Péter írt a fordítás körülményeiről, máig tartó hatásáról, az elődökről és a párhuzamos fordításokról.
Káldi György jezsuita 1605. október 11-én kezdte Erdélyben a Biblia fordítását és 1607. március 25-én fejezte be Olmützben. Ezt onnan tudni pontosan, hogy feljegyezte mindkét dátumot. Első, „nyers” fordítását később többször is alaposan átjavította; ismert, hogy kéziratát legalább kétszer egészen lemásolta és sűrű javításokkal látta el, mielőtt húsz évvel később (!) nyomdába került.
Káldi fordítása a latin Vulgata szövegén alapul, amelyet Kr. u. az 4. század végén Szent Jeromos fordított héberből és görögből, illetve szerkesztett össze és dolgozott át különféle latin nyelvű szentírásszövegekből. Ezt tekintették az 1545–63 közötti, a katolikus megújulást elindító trentói zsinat után hivatalos, autentikus katolikus bibliai alapszövegnek. A trentói zsinat döntése alapján Káldi számára magától értetődő volt, hogy a katolikus papok számára és a hitviták alátámasztása érdekében a Vulgata szövegét kell magyarra ültetni, ugyanakkor mint több nyelven beszélő, képzett jezsuita, eredeti nyelvű szövegeket és korábbi magyar fordításokat is használt.
Gyorsan haladt – egyesek szerint túl gyorsan –, az Újszövetséget másfél hónap alatt magyarra ültette, ugyanakkor elsőre csak nyers fordítást készített, amelyet azután többször javított, és mások is ellenőriztek. Káldi nyelvezetét már kortársai és az utókor is gördülékenynek, csiszoltnak tekintik. Szövege közel áll a kora újkori magyar nyelvű prózaírás stílusához, és a napjainkban is érthetőbb, mint más korabeli fordítások.
A hosszadalmas javítás és ellenőrzés mellett költözések, harcok előli menekülés is hozzájárult a kiadás késlekedéséhez, valamint a nyomtatáshoz szükséges pénzt is nehéz volt összegyűjteni.
Végül 1626-ban jelent meg Bécsben, kétezer példányban. A teljes bőrkötéses kötet címe: „Szent Biblia, mellyet az egész keresztyénségben bevött régi deák bötűből magyarra fordította a Jésus alatt vitézkedő tarsaságbéli nagyszombati Káldi György pap”. Egy fennmaradt kéziratát a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzik.
Az első kiadás egyik példánya a magyar provincia rendtörténeti könyvtárában található. A kiadás költségeihez nemcsak a szintén jezsuita Pázmány Péter az esztergomi érsek, hanem a református erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor is hozzájárult. Bethlen egyrészt rugalmas egyházpolitikát folytatott, másrészt jól ismerte Káldit, aki többször közvetítő volt a fejedelem és a császári udvar között, annak ellenére, hogy ezt elöljárói nem helyeselték.
Ki volt Káldi György?
Káldi György felmenői a Vas vármegyei Káld községben éltek, de máshol is voltak birtokaik. Ő maga Nagyszombatban született 1572-ben. Rómában lépett be a jezsuita rendbe. Kezdetben Erdélyben szolgált, majd Bocskai felkelése miatt menekülnie kellett; ezt hosszabb külföldi tartózkodás követte, amelynek során teológiai és biblikus felkészültsége tovább mélyült.
Hazatérése után lelkipásztor és hitszónok volt, és szolgálata során nyilvánvalóvá vált számára, hogy a katolikus megújuláshoz elengedhetetlen egy teljes, megbízható magyar bibliafordítás. A magyar nyelvű Szentírás mellett azonban más, nagyhatású műveket is írt. Vasárnapi és ünnepnapi prédikációi, valamint a tízparancsolatról szóló beszédgyűjteménye is megjelent.
A Káldi-biblia 1626-tól mintegy kétszáz éven át változatlanul a magyar katolikus egyház alapvető bibliafordítása volt. 1732-ben és 1782-ben újranyomták. A 18–19. század fordulójára azonban egyre többen sürgették nyelvi és tudományos revízióját.
Az 1822-es pozsonyi zsinat kimondta, hogy Káldi fordítását javítani kell. Részfordításokat Végh István és Guzmics Izidor készített, majd Szepesy Ignác pécsi püspök felügyelete alatt több szerző dolgozott a teljes revízión, amely hat kötetben, 1834–35-ben jelent meg. Ez a kiadás nem vált közkeletűvé. Szabó József esztergomi pap 1851-ben jelentette meg átdolgozását, majd Tárkányi Béla a Szepesy-féle revíziót figyelembe véve javította ki Káldi fordítását, műve 1865-ben jelent meg először. Ezt az átdolgozást háromszor is kiadták, és a 20. század közepéig ezt használták a magyar katolikusok.
A magyar jezsuiták Káldi munkája előtt tisztelegve idén videósorozatot készítenek a négyszázadik évfordulóra, amelyben egy-egy számukra fontos részt emelnek ki a Szentírásból, ezzel is bátorítva a Biblia olvasására. A teljes cikket ITT olvashatják.
Fotók: Pásztor Péter
