El Greco: A pásztorok imádása

0
27
El Greco: A pásztorok imádása (részlet)

El Greco, a spanyol manierizmus legnagyobb mestere 1541-ben született Krétán. Gyerekkoráról kevés adat maradt fenn, de mivel a szentek közül Assisi Ferencet festette meg a legtöbbször, sokan feltételezik, hogy a ferencesek iskolájában tanulhatott. A festészetet olyan nagymesterektől sajátította el, mint Paolo Veronese, Tiziano és Tintoretto. 1575-től Spanyolországban tevékenykedett, ebben az időszakban köteleződött el a manierista stílus mellett. Alkotóéveiben egyaránt átélte a népszerűséget és a meg nem értést is. Folyton anyagi gondokkal küzdött, és labilis természete miatt kevés tanítvány maradt mellett élete végére. Ennek ellenére egyedi festészeti stílusa miatt széles körben ismertté vált. A következőkben egy olyan festményét szeretnénk közelebb hozni az olvasókhoz, amely karácsony lényegét, Jézus születését mutatja be.

El Greco A pásztorok imádása címet viselő festménye a művész késői korszakának egyik kiemelkedő alkotása, amelyet 1612–1614 körül hozott létre. A mű a betlehemi éjszaka jelenetét ábrázolja, amikor a pásztorok hódolattal veszik körül az újszülött Jézust. A kompozíció középpontjában a földön fekvő gyermek Krisztus áll, akiből természetfeletti fény árad, és ez a fényforrás világítja meg a körülötte lévő alakokat. Mária és József mély áhítattal hajolnak a gyermek fölé, míg a pásztorok mozdulatai erőteljes érzelmeket közvetítenek a szemlélő felé. El Greco jellegzetesen megnyújtott alakjai és torzított arányai a jelenet misztikus, transzcendens hangulatát erősítik. A festményen a földi és az égi szféra élesen elkülönül: lent a pásztorok és a Szent Család, fent pedig örvénylő felhők között lebegő angyalok jelennek meg. A színek erőteljes kontrasztja, a mélykék, vörös és fehér ötvözete drámai hatást kelt az alkotáson belül. A dinamikus kompozíció és az enyhén csavarodó testtartások mozgásérzetet teremtenek. A kép a realista ábrázolás helyett a lelki élmény közvetítését részesíti előnyben.

Portik Noémi, M. Klarissza nővér

Az írás megjelent a Vasárnap 2026/1–2-es számában.