A jubileumi évben a remény zarándokaiként a lelki megújulásért keressük fel a kijelölt zarándokhelyeket. A társadalom minden csoportjához szól a felhívás, így a fogvatartottakhoz is, hiszen az egyház szeretné, hogy senki ne érezze ez alól kivételnek magát, és mindenki átérezze Isten nagy szeretetét, amelyet Jézus személyében mutatott meg a világnak. Mondta Tamás József nyugalmazott segédpüspök a Csíksomlyói-kegytemplomban bemutatott szentmise bevezetőjében a fogvatartottak zarándoklatán.
A jubileumi évben szervezett zarándoklatok között a december 13-i volt talán a szentév „legszűkebb” körű rendezvénye. Több mint egy éve kezdődött a szervezés, és az ötletet szívesen támogatta a csíkszeredai fogház igazgatója, illetve Bodor Marius nevelési programokkal megbízott igazgatóhelyettes, aki személyesen is jelent volt a zarándoklaton. A csíkszeredai börtönben fogvatartottak közül huszonötön vállalták, hogy részt vesznek a püspöki szentmisén. Tervezték azt, hogy más városokból is eljöhessenek a fogvatartottak, ám végül a leszűkített költségvetés miatt csak a Csíkszeredában tartózkodók zarándokolhattak. Akik eljöttek, mindannyian az úgymond „nyitott rendszerben” fogvatartottak, dolgozni járnak, bekapcsolódnak a nevelési programokba, kevés letöltendő büntetésük van már hátra, és büntetésük törlesztése idején viselkedésükkel megbízhatónak bizonyultak. Ám így is rendőrök kíséretében, szigorú biztonsági felügyelet mellett érkeztek a ferences kegyhelyre, ahol lehetőségük volt szentmisén részt venni, a szentgyónás és szentáldozás szentségében részesülni.
A szentmisén felolvasott szentírási részletekre utalva Tamás József püspök prédikációjában Illés próféta és Keresztelő Szent János példáját emelte ki. Megjegyezte: Illés olyan tűz volt, aki a bűn sötét éjszakáján Istenért égett, és Isten iránti szeretetének tüzes szekerén szállt az égbe. Keresztelő Szent János Jézus útjának előkészítőjeként teljesítette küldetését. „Példájukkal arra hívnak, hogy életünkkel, hivatásunkkal, küldetésünk teljesítésével a nyomukban járjunk. Mindannyian bűnösök vagyunk, rabok vagyunk. Gyengeségeink, hibáink rabságában élünk. Mindannyian bűnbánatra szorulunk, és mindannyiunknak kötelességünk a megtisztulás. Sorsunk ezért közös.” Jegyezte meg a püspök és hozzátette: a börtönök célja az életmód megváltoztatására irányul, így a fegyházak igazából inkább javítóintézetnek tekinthetők, ahol az elítélteket próbálják arra nevelni, hogy megtalálják a belső örömet és ezáltal jobbá váljanak. Ugyanez a Karácsony üzenete is, hangsúlyozta a püspök és arra kérte a jelenlévőket, hogy imádkozzanak azért, hogy megszülessen bennük a remény, és ebben a reményben várják Karácsony ajándékát és a szabadulásukat.
A magyar és román nyelven celebrált szentmise végén a zarándoklat főszervezője, Bálint Emil főesperes, a csíkszeredai Szent Ágoston Egyházközség plébánosa tájékoztatta a résztvevőket a jubileumi zarándoklat fontosságáról, tolmácsolta Kovács Gergely érsek üzenetét, aki más elfoglaltsága miatt nem tudott eljönni Csíksomlyóra, és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik segítették a fogvatartottak zarándoklatának megszervezését. Ezt követően Fazakas Tibor és Bakos Szabolcs szabadéves kispapokkal beszélgethettek a résztvevők. Szó volt a jubileumi évek történetéről, a bűnöktől való lelki szabadulásról, az adventi koszorú kialakulásáról és jelképeiről a karácsonyra készülődésről. Voltak akik lelki beszélgetésre is jelentkeztek.
A zarándoklat élményeivel kapcsolatos kérdésemre ketten is válaszoltak. „Ezt a rendezvényt nagyon szépen köszönöm! Ez számomra nagyon sokat jelentett. Lelkileg össze voltam egy kicsit zavarodva, sok rossz történt az életemben, és most felszabadultam. Nagyon sokat jelentett ez számomra! Hiszek Istenben, és sajnos, mikor azok a dolgok történtek életemben, Istent hibáztattam, mint mindannyian azt csináljuk. Tudom, hogy tévedés. És most alkalom került, hogy bocsánatot kérjek Istentől, mert tudom, hogy Ő nem tehet rossz dolgokat, a rossz dolgok nem Istentől jönnek,” mondta Góga Ottó. Tóth Alpár is szívesen mondta el a zarándoklat nyújtotta élményét: „Ez sokat jelentett, hogy így karácsony előtt, a szeretet ünnep előtt el tudtunk jönni úgymond a börtönből, hogy megtisztítsuk a lelkünket a Szűzanya előtt, a Csíksomlyói Szűzanya előtt letegyük tiszteletünket. Nagy öröm volt az is, hogy felolvashattam az olvasmányt, illetve meg is tudtam gyónni a bűneimet így karácsony előtt, az adventi időben. Megtisztulva tudunk készülni a karácsonyra és az újévre is. Reméljük, hogy mihamarább szabadulunk és bűneinktől megtisztulva tudunk új életet kezdeni.”
Csúcs Mária
