Egy 1700-ban kiadott imakönyv a legrégebbi darabja annak az imakönyvgyűjteménynek, amelyet Lövétén, az egykori Római Katolikus Népiskola épületében mutatnak be. A település egyik legértékesebb vallási és kulturális kincsének számító kötet egy helyi gyűjtésen került elő. Az értékes kötetet Bíró István mutatta be közelebbről a Hargita Népe oldalán.
Az 1888-ban épített lövétei Római Katolikus Népiskolában 2019 tavaszán egyház- és helytörténeti kiállítást létesítettek. A tárlat bővítésének céljából 2021-ben Mihály János helytörténész kezdeményezte a népi ájtatosság és a hitélet helyi emlékeinek – elsősorban a régi, használaton kívül lévő imádságos- és énekeskönyveknek, nyomtatványoknak – az összegyűjtését és azokból egy imakönyv-kiállítás létrehozását. Nos, a történész buzdítása és a régi imakönyvek helyi számbavétele nem volt hiábavaló: a szekrények zugaiból, kasztenek fiókjaiból, padlásokon őrzött öreg ládákból előkerült ritkaságok mind jelentős eszmei és kultúrtörténeti értéket képviselnek, és ami legalább ennyire fontos: mindegyiknek megvan a maga saját története.
Háromszázhuszonöt éves lelki táplálék
A gyűjtemény legrégebbi darabja a már említett, 1700-ban kiadott imádságoskönyv, amelyet jelenleg a település egyik legértékesebb kulturális kincseként tartanak számon. A kötet nemcsak vallási tartalma, hanem történeti és személyes vonatkozásai miatt is igazi ritkaság. Teljes címe önmagában is hiteles lenyomata a 18. századi nyelvhasználatnak: „Lelki paradicsom, mely sok-féle lelki kertekböl öszve-szedettetett taplalo gyümöltsfakkal, gyönyörködtetö viragokkal, elevenitö orvossagokkal. Az-az: különb-különb-fele aitatosságokkal, imadsagokkal, litaniákkal, intesekkel es oktatasokkal bé-ültetett. Es most leg-elöszször a keresztyének lelki vigasztalásokra, gyönyörüségekre, táplálásokra és orvoslásokra, a gyula-fejérvari paterek-által ki-nyittattatott. Es a meltosagos groff Zabolai Mikes Mihaly urnak ö nagysaganak istenes költsegevel, a keresztyén lelkeknek elejekbe-tétettetett: 1700. esztendöben Boldog Aszszony havának 25-dik napján”.
„Paradicsom sommaja”
A könyvre Mihály János nem közvetlenül a célzott gyűjtés alkalmával, hanem korábban, a plébánia használaton kívüli könyvtárszekrényének egyik fiókjában talált rá.
„Adományozóját nem ismerjük, de a benne lévő bejegyzés megőrizte egykori tulajdonosának a nevét. A sérült állapotban fennmaradt könyv 1700-ban, gróf Mikes Mihály költségén, névtelenül és helymegjelölés nélkül – feltehetően Csíksomlyón – jelent meg. A szakirodalom Erdély »lelkes misszionáriusának«, az 1657 és 1719 között élt Baranyi Pál jezsuita prédikátornak tulajdonítja. A címnegyedben egy rövid tartalmi összefoglalás – »Paradicsom sommaja« –, egy ajánlás zabolai gróf Mikes Mihály háromszéki főkapitány és az erdélyi Királyi Tábla ülnöke részére olvasható, ezt követik a kalendáriumok, majd az »Intés a keresztény olvasóhoz«” – ismertette Mihály János.
Szülői ajándék volt
A fejezetekre tagolt könyv első része hiányos, illetve az ötödik rész hetedik cikkelye utáni lapok nagyon sérültek, vagy teljesen hiányoznak.
A három és egynegyed évszázados könyvben a következő bejegyzés olvasható: „Ezen könyv az Lövétei Egyed Jstváne honvédé Szüleitől kapot ajándék melyért Az Nagy Ur-Jsten fizesen Örök BolDogsággal az örökévaloságba. S, aki megkapja ha el talalja ejteni vagy téveszteni adja oda néki mert meg fogja köszöni. Dicsértesék az Ur Jézus szent neve mindörökké Amen.”
„A rendelkezésre álló anyakönyvi adatok szerint az egykori tulajdonos, vagyis a bejegyzést író Egyed István honvéd 1852. március 31-én született Lövétén, és ugyanott hunyt el 1903. június 2-án. Szülei, akik az imakönyvet neki ajándékba adták, idős Egyed István és Páll Mária voltak” – magyarázta a történész.
A gyűjtemény további régi darabjai között szerepel Nyéki Vörös Mátyás Tintinnabulum tripudiantium című műve, Benedict Pictet egyik magyar fordításban fennmaradt kötete, valamint Kájoni János Cantionale Catholicumának harmadik kiadása. Az érdeklődők Lövétén, az egykori Római Katolikus Népiskola épületében tekinthetik meg őket.
Forrás: Hargita Népe
