Krisztus Király ünnepét ültük november 23-án, ami az évközi utolsó vasárnap és az ifjúság világnapja. Idén kivételesen alkalom volt a Főegyházmegyei Ifjúsági Főlelkészség (FIF) számára, hiszen ezt a hétvégét választottuk arra, hogy a 2026-os rendezvényeink meghatározó emberei összegyűljenek Szelterszfürdőn és együtt tekintsünk rá az előttünk álló évre. A hétvége keretalkotásról, álmodozásról, tervezésről, ötletelésről, majd ezek számszerűsítéséből, összekovácsolódásról, és mindezeknek az Úr elé terjesztéséről szólt.
Elköteleződés és R1 a hétvége neve. R1: mint az „eRedj ide, eRedj oda” idézet a viccből, de a rendezvényszervezői hétvégék első sorát is jelöli. És elköteleződés, hisz ugyanakkor a sok adminisztratív és földi dolog mellett fontosnak tartjuk, hogy hangos szóval kimondjuk az igenjeinket, mind egymás előtt, mind a Teremtőnk előtt.
Pénteket egy közös szentmisével kezdtük, hiszen Isten nélkül kár bármit is elkezdeni. Vacsora után egy nagy közös játékkal folytattuk, amelyben megfigyelhettük egymás kommunikációját. Fantasztikus volt látni, hogy ezek a szervezők, bár sok helyről gyűltek össze, és olykor még csak nem is ismerik egymást, mégis egy nevezőre tudnak jutni, és hihetetlen figyelemmel vannak egymás iránt. A nap megalapozta az egész hétvégét, hiszen a péntek este kapott ima a főlelkészünktől, Simon Imrétől átszőtte az egész hétvégét.
Szombaton a reggeli teendőink után neki is fogtunk a munkának, hisz egy percet sem vesztegethettünk. Bemelegítőnek egy rövid ismertető, majd egy szituációs játék vezetett rá minket a szervezés csínjára, amit egy rövid csoportos beszélgetés keretén belül tárgyalhattunk ki. Az ebédet a keretező témák követték. Volt szó adminisztratív dolgokról, struktúrákról, elvárásokról és jó tanácsokról. Hogy kicsit összerakjuk a programok képét a fejünkben, megalkottuk őket kis „szigetekre”, amiket egymásnak is bemutattunk. Vacsora után pedig az egész este a szervezkedésé volt. Minden csoport elvonult a maga rendezvényéhez, és ütemtervet kovácsolt. Ezalatt örökös szentségimádás folyt, ahová a megfáradt, kérdésekkel teli szervezők tértek be, hogy találkozzanak a mindenség Királyával. Szombat vasárnapba hajlott át. Reggel álmos, de elégedett arcokkal találkozott, aki Szelterszfürdőn tartózkodott.
Reggeli és ima után rögtön visszatértünk a munkába, hiszen meghallgattuk az ütemterveket. Mindezek után egy rövid visszatekintéssel zártuk a hétvégét. És ha ezzel kezdtük, ezzel is fejeztük be: mi sem szebb, mint együtt ünnepelni, együtt terjeszteni kéréseinket az Úr elé, kérve áldást a munkánkra, és védő, gondviselő irgalmát az előttünk álló évre.
Tartalmas hétvége volt, ami után új lendülettel ment ki-ki a maga útjára, egy bizonyosságot elvíve: „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.”
Kristály Veronika
