Angyalffy Erzsébet Pécsen született 1861-ben. A Budapesti Mintarajziskolában sajátította el a művészeti ismereteket. Olyan mesterek mellett dolgozhatott Budapesten, Párizsban és Bécsben, mint Lotz Károly és Székely Bertalan. 1886-tól rendszeres kiállítója volt a Műcsarnoknak. 1889-től Budapesten élt és alkotott. Széles körű témafeldolgozásainak része a vallásos tartalmak megjelenítése is. A hit mellett a nemzeti hovatartozás is döntő szerepet játszott műveinek megszületésében. A következőkben ezen két téma ötvözetét láthatjuk az általunk bemutatandó mű esetében.
A Magyarok Nagyasszonyát és szenteket bemutató alkotás a bécsi Collegium Pazmanianum kápolnájában található és tét fő részre tagolódik. A felső rész a Magyarok Nagyasszonyát, Szűz Máriát ábrázolja, a magyar nemzet égi pártfogójaként. Mária balján felismerhető Szent István király, Szent László és Szent Imre herceg. A jobbján Boldog Gizella, Szent Gellért püspök és Árpád-házi Szent Margit hódolnak Szűz Mária előtt. A trón alatt az „X ORA PRO NOBIS” (Krisztus, könyörögj érettünk) felirat látható. A festmény felső sarkaiban a magyar címerből ismert hármas halmon álló kettős kereszt és az alapító Pázmány Péter címerképe, a három strucctoll látható.
Az alsó rész a feltámadás és a dicsőség témáját dolgozza fel, ahol a központi alak a feltámadt Krisztus. Szíve látható, ami azonos a barokk korban elterjedt Jézus-szíve ábrázolásokkal, amelyek lelkiségi üzenete az isteni szeretet és irgalom valósága. Krisztus körül angyalok és további magyar szentek és boldogok csoportja jelenik meg, imádattal és tisztelettel hódolva a megtestesült szeretet előtt.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2025/46-os számában.
