A római katolikus egyház november 11-én Tours-i Szent Mártont ünnepli. Ebből az alkalomból a temesvári egyházmegye számos plébániája óvodákkal, iskolákkal együttműködve lelki programokat szervez, valamint lámpás felvonulást tart a kisgyermekek és a tanulók számára. Ilyen események zajlottak és zajlanak idén is például Temesváron, a Szent György-székesegyházban, valamint a temesvár-belvárosi plébániatemplomban a Nicolaus Lenau Elméleti Líceummal együttműködve, a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban, a temesvár-újkissodai plébániatemplomban a közösséghez tartozó gyermekekkel és a Herculane utcai óvoda kis növendékeivel együtt, az aninai plébánián a helyi iskolával közösen, az arad-ségai templomban az Aurel Vlaicu Általános Iskola tanulóival, a pécskai templomban a közösség gyermekei számára, a temesvár-józsefvárosi Notre Dame óvodában, a schönstatti Márianővérek temesvári közösségi házában, Újszentannán a közösség gyermekeivel és a helyi iskola tanulóival, Eibenthalon a helyi gyermekekkel, Nagyszentmiklóson a 2. számú Általános Iskola német tagozatával és a német óvodával közösen, Karánsebesen a ferences nővérek együttműködésével. És valószínűleg még nagyon sok helyen, amiről nincs tudomásunk – számolt be a temesvári püspökség sajtóirodája.
A temesi főesperesség fiataljainak találkozója
Az ünnep alkalmából a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye Ifjúsági Központja a Csáki Római Katolikus Plébániával együttműködésben november 11‑én, délután 5 órakor megszervezte a temesi főesperesség fiataljainak találkozóját.
A résztvevőket – gyermekeket és szülőket – a csáki római katolikus plébániatemplomban Filip Dorin Gyula helyi plébános és Kóbor György ny. plébános, a csáki Caritas igazgatója fogadta. Az idei ünnep jelképe a liba volt, amely jól ismert Szent Márton legendájából. A templomi program énekeket, imákat és a záró áldást foglalta magában. Ezt követően a résztvevők a templomtól a főtérig vonultak a temesrékasi fúvószenekar kíséretében. Itt került sor a hagyományos tábortűzre, az egybegyűltek száz lampiont engedtek fel az égbe. A gyermekeknek és fiataloknak teát és fánkot kínáltak. Az idei Szent Márton‑ünnep programja egy újdonságot is tartalmazott: a libaterelési versenyt. A csáki Alexandru Mocioni Líceummal közösen rajzversenyt is szerveztek, díjakkal jutalmazva a libát ábrázoló legszebb rajzot vagy festményt. Támogatók: Csák város Polgármesteri Hivatala és Helyi Tanácsa, az Alexandru Mocioni Líceum, valamint több helyi magánszemély.
Szent Márton élete és legendája
Az Ökumenisches Heiligenlexikon / Szentek ökumenikus lexikona, valamint a Sulpicius Severus által 395 körül megírt Vita Sancti Martini szerint Márton „Sabariában, Pannoniában született, de Ticinum városában, Itáliában nevelkedett. Egy pogány római tribunus fia volt. Már gyermekkorában szüleivel együtt Paviába költözött, ahol apja veteránként birtokot kapott. Apja kívánságára 15 éves korában katonai szolgálatba kellett lépnie, egy római lovassági egységben Galliában. Hilarius, a későbbi poitiers‑i püspök 18 évesen megkeresztelte. A legenda szerint 338 körül történt az eset, ami Mártont ismertté tette: Amiens város kapujánál, katonaként lóháton, egy fázó koldussal találkozott, akinek odaajándékozta köpenyének felét, amelyet kardjával vágott ketté. A következő éjszakán álmában megjelent neki Krisztus, aki a köpenydarabot viselte: Ő volt az, aki koldus alakjában próbára tette Mártont” – számol be az Ökumenisches Heiligenlexikon. Ezt követően Márton lemondott a katonai szolgálatról. „Mindeddig neked szolgáltam, uram, mostantól az én Istenemet és a gyengéket akarom szolgálni. Nem akarok többé harcolni és ölni. Visszaadom neked a kardomat. Ha gyávának tartasz, holnap fegyver nélkül megyek az ellenség elé” – írja Sulpicius Severus a Vita Sancti Martini művében Mártonnak a császárhoz intézett visszautasításáról. „Márton aszketikus életével, a szegények iránti gondoskodásával és csodatételeivel nyűgözte le az embereket. 371/372‑ben a nép sürgetésére Tours püspökévé választották – az akkori székesegyház, amelyet 590‑ben Szent Mauritius tiszteletére szenteltek, a mai katedrális helyén állt” – olvasható az Ökumenisches Heiligenlexikonban, ahol Márton „libás esetét” is felidézik: „a legenda szerint Márton egy istállóban rejtőzött el, hogy elkerülje a megválasztást, ám a libák gágogásukkal elárulták. A népszokás, miszerint Szent Márton napján sok helyen libát fogyasztanak, valószínűleg ebből a történetből ered.”
Különféle hagyományok ezen a napon
Az Ökumenisches Heiligenlexikon arról is beszámol, hogy „Szent Márton napját a fő adófizetési napnak tekintették: a földművelők számára a gazdasági év végének számított, ekkor fizették ki a szolgák bérét, kötöttek bérleti szerződéseket, fizették az adókat, és a szolgák, valamint a szolgálólányok gazdát válthattak. A szőlőműveléssel foglalkozó vidékeken szokás volt, hogy november 11‑én a borász egy libát ajándékozott a szüretben segítőknek. Egyes helyeken a gyermekek énekelve jártak házról házra, hogy almát, diót és süteményeket kérjenek. Másutt libaversenyeket rendeztek, például liba‑tépést, liba‑lövést vagy liba‑ütést. Bizonyos vidékeken Szent Márton‑tüzeket gyújtottak; a gyermek lámpásos felvonulása Szent Márton ünnepén ebben a szokásban gyökerezik.”
