A Remény a romokból című kiállítás bemutatja a Libanoni Oszlopok – Megőrzés a megtartásért projekt (2018–2025) küldetését, amely többéves együttműködés keretében 63 történelmi templom és kolostor restaurálásával és fejlesztésével járult hozzá Libanon keresztény örökségének megőrzéséhez. A kiállítás november 4-én, kedden este nyílt meg a Római Magyar Akadémián.
A projekt több mint egy építészeti konzervációs program, inkább a remény és a folytonosság vízióját testesíti meg, mivel a kultikus szent helyeket a hit, az identitás és a hovatartozás élő szimbólumaiként őrzi meg. Libanon templomai évszázados keresztény hagyományokra építve mindig is a közösségek identitásának oszlopai voltak, melyek a szentek, a liturgiák és családtörténetek emlékét őrzik és továbbra is hivatkozási pontként szolgálnak a falvak mindennapi életében még a háborús és migrációs nehézségek ellenére is. A kegyhelyek helyreállításával a projekt nemcsak a templomépületet újította meg, hanem a közösségek lelki-szellemi életét is, biztosítva, hogy a hitbéli örökség továbbra is meg- és egybetartó erőforrás maradjon. A kezdeményezés a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a Kasliki Szentlélek Egyetem (USEK Libanon) és a Libanoni Régészeti Főigazgatóság együttműködésének köszönhetően valósult meg a Hungary Helps Program támogatásával. A program magyar és libanoni szakértőket, kézműveseket és önkénteseket hozott össze a közös megőrzés küldetésében, mintegy a nemzetközi szolidaritás és a kölcsönös tisztelet konkrét jeleként. A kedd esti kiállítás megnyitóján részt vett Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára, Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet, Michael Jalakh érsek, a Keleti Egyházak Dikasztériumának titkára, Joseph Moukarzel atya, a Libanoni Szentlélek egyetem elnöke, Sarkis Khoury, a Libanoni Kulturális Minisztérium Régiségügyi főigazgatója, valamint a diplomáciai testületek tagjai.
Szentszéki magyar nagykövet: a kulturális, szakrális örökség a közösség megőrzésének záloga
Az ünnepi ülést Habsburg-Lotharingiai Eduard szentszéki magyar nagykövet nyitotta meg. A kiállítás címe – Remény a romokból – fontos üzenetet hordoz: a libanoni keresztényeknek van reményük. Reményük van arra, hogy szülőföldjükön maradva boldogulhassanak, megőrizve hitüket, az ottani keresztény közösségeiket és gazdag kulturális örökségüket. A magyar állam ehhez segítette hozzá őket a kiállításon is látható libanoni templomok és kolostorok restaurálásának elősegítésével. Ezek az épületek ugyanis nem csak téglák és falak: hanem a közösséget összefogó, összetartó erőt képviselnek, magának a keleti keresztény identitásnak az oszlopai, hordozói. Mondhatjuk úgy is, hogy a remény oszlopai. A kiállítás tehát kiválóan illeszkedik a 2025-ös szentév programjába, melynek mottója: a „remény zarándokai”. Ez a kulturális, szakrális örökség a közösség megőrzésének záloga is. A kiállítás azt mutatja be, hogy ez hogyan valósítható meg a közös magyar-libanoni szerepvállalásban.
Megtekintve a kiállítás képeit, világosan látható, hogy a hangsúly nem a technikai műemléki helyreállítás részletein van, hanem az emberi üzenet a meghatározó: a különféle szakrális tereket hogyan teszi élővé a közösség, de láthatjuk azt is, hogy kik a kedvezményezettek, milyen hatást gyakoroltak a restaurálások a közösségek életére, illetve, hogy e szerepvállalás miként valósult meg.
XIV. Leó pápa maga is kiemelt figyelmet fordít a keleti közösségekre, ennek jele, hogy első apostoli útja november végén Törökországba és Libanonba vezet, illetve, hogy még beiktatása előtt, május közepén fogadta a keleti egyházak szentévi zarándoklata alkalmából a Rómába érkező híveket. Ekkor felhívta a figyelmet a keleti hagyományok megőrzésének jelentőségére és fájdalommal idézte fel, hogy sok keleti keresztény menekülni kényszerül szülőföldjéről, hangsúlyozva, hogy a szülőföld elvesztése a vallási identitás elvesztésével is járhat. Ennek megelőzésében segít a Magyar Állam a Közel-Kelet, egyebek közt köztük Libanon kulturális és vallási örökségének helyreállításával, amellyel azt üzenik az ott élő keleti keresztény közösségeknek: van reményük. Ez a kiállítás és az előadások ennek a reménynek üzenetét közvetítik – zárta köszöntő beszédét a szentszéki nagykövet.
Azbej Tristan államtitkár: a keresztény közösségek támogatása Libanon egészének stabilitását szolgálja
A Hungary Helps program keretében Azbej Tristan államtitkár ismertette a közös együttműködés jelentőségét és eredményeit. Közismert Szent II. János Pál mondása: „Libanon a szabadság és a pluralizmus üzenete”. Mindannyian azt szeretnénk, hogy ezt az üzenetet az egész világon meghallják és meghallgassák. Ezen dolgozott Magyarország az elmúlt években, mert elkötelezettsége a libanoni keresztény közösségek megsegítése iránt nem formalitás, nem csupán elv. Abból a mély meggyőződésből fakad, hogy Libanonnak jelentős a szerepe a tágabb régió és a keresztény világ számára. Szomorú kötelességünk volt segíteni a libanoni népen az utóbbi években lezajlott és még véget nem ért válságok idején. A 2020-as bejrúti kikötőrobbanás után alig néhány nap alatt sikerült fenntartanunk a segély- és újjáépítési munkálatokat. Tanúi voltunk annak is, hogyan próbálja a szélsőségesség szétszakítani azt az egyedülálló együttélést, amely Libanont meghatározza.
Magyarország Libanon barátja és ez a barátság az elmúlt években tovább erősödött néhány olyan projektnek és kezdeményezésnek köszönhetően is, amelyeket Magyarország a libanoni keresztény közösségeknek kínált az egyházakon vagy különböző intézményeken keresztül.
Erős keresztény intézmények – egyházak, iskolák, kórházak, vállalkozások – jelenléte nemcsak a keresztény közösségek fennmaradása, hanem Libanon egészének stabilitása szempontjából is kulcsfontosságú. Nélkülük veszélybe kerülne az az egyensúly, amely Libanont egyedülállóvá tette. Ezért a keresztény intézmények támogatása nem pusztán jótékonysági cselekedet, hanem befektetés a békébe és a stabilitásba a Közel-Keleten, keresztények és nem keresztények számára egyaránt. Ezért Magyarország különböző csatornákon keresztül, különböző szervezetekkel együttműködve járul hozzá a fenntartásukhoz. Így 2017 és 2024 között a Hungary Helps Program mintegy 40 projektet valósított meg Libanonban, összesen közel 17 millió euró értékben, az oktatás, a szociális és a kulturális örökségvédelem területén.
Különösen büszkék arra, hogy Libanon keresztény kulturális és vallási örökségének megőrzéséért dolgozhattak, tudva, hogy kulturális örökség nélkül a közösség identitása veszélybe kerülhet. A Libanon pillérei, őrizni a megtartásért című kulturális örökségvédelmi projekt jó példa arra, hogyan lehet hozzájárulni a helyi közösségek újjáéledéséhez vallási és kulturális örökségük revitalizációján keresztül. Jó példa volt a magyar és libanoni intézmények közötti együttműködésre is. Végül az államtitkár szívből sok sikert kívánt a szentatya közelgő apostoli útjához Libanonba, hogy tudjon erőt és reményt adni a libanoni társadalomnak, és különösen előmozdítsa azt, amit a pápa maga is kívánt a közelmúltban, amikor így szólt: „Legyenek az imádság helyei, a találkozás sátrai, a kiengesztelődés szentélyei és a béke oázisai”. Azt kívánta a vendégeknek, hogy a kicsi libanoni történelmi templomok, amelyeket e kiállításnak köszönhetően megismerhetnek, valóban a béke oázisaivá váljanak.
Forrás: P. Vértesaljai László SJ/Vatican News
