Az ír posta új bélyeget bocsátott ki Hugh O’Flaherty felszentelésének 100. évfordulójára. Ő volt az, akit a vatikáni Pimpernelként emlegette, mert inkognitóban a második világháború alatt 6500 zsidót mentett meg Rómában.
O’Flaherty a római kúriai pozícióját felhasználva rejtegette a náci erők elől menekülőket Róma 1943. szeptemberi megszállásától 1944 júniusáig. Becslések szerint 6500 zsidót mentett meg azzal, hogy kolostorokban, zárdákban, a Vatikán lakóhelyiségeiben, sőt még Castel Gandolfóban is rejtegette őket, mielőtt biztonságos helyre csempészte őket.
Minden este szembeszállt a nácikkal, a Szent Péter-bazilika lépcsőin, a félhomályban állt meg. A német megszállók, akik nem léphettek be a semleges vatikáni területre, csak frusztráltan és dühösen nézhették, ahogy O’Flaherty merészen és bátran fogadta a menekülteket. A németek számára O’Flaherty megfoghatatlan, rejtélyes és provokatív figura volt, aki Róma legkeresettebb emberévé vált. Az ír pap hálózata egyházi feletteseinek engedélye nélkül jött létre, bár XII. Piusz pápa végül rájött, hogy valami történik a Vatikán falain belül. O’Flaherty álruhát és trükköket alkalmazva éjszakánként elhagyta a Vatikánt, hogy meglátogassa azokat, akiknek segített. Soha nem fogták el.
Herbert Kappler ezredes, az SS római parancsnoka több sikertelen kísérletet tett O’Flaherty elrablására és meggyilkolására. Egyszer egy gestapós merénylőcsoportot állítólag négy svájci őr fogott el a Szent Péter-bazilikában, akik néhány jugoszláv menekülttel együtt megleckéztették a németeket, majd zúzottan és meggyötörve kiutasították őket a Vatikán területéről.
A háború után Kapplert életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték az Ardeatine-mészárlásban játszott szerepe miatt. O’Flaherty volt az egyetlen látogatója a Róma melletti Gaeta börtönben, aki minden hónapban felkereste. O’Flaherty 1959-ben megkeresztelte Kapplert a katolikus hitre.
A vatikáni Pimpernel becenevet a Vörös Pimpernel nevű kitalált szereplő után kapta, aki a róla szóló regényben merész angol arisztokrata volt, aki álruhák és merész akciók segítségével mentette meg a francia nemeseket a guillotine-tól a francia forradalom idején.
O’Flaherty Írországban, Cork megyében született, majd családja Killarney-be költözött, ahol apja a Killarney Golf Club igazgatója volt. Miután 1925-ben Rómában pappá szentelték, Egyiptomban, Haitin, a Dominikai Köztársaságban és Csehszlovákiában szolgált vatikáni diplomata, majd visszatért Rómába, ahol a Szent Hivatalban kapott állást. Az Ír életrajzi lexikon így ír O’Flaherty-ről: „Durva modora ellenére bridge- és golfkészségei révén bejutott a római társadalom legfelsőbb köreibe… Miután a pápai nuncius titkára volt az észak-olaszországi szövetséges hadifogolytáborokban, O’Flaherty elkezdett segíteni zsidóknak, disszidenseknek, dezertált olasz katonáknak és másoknak, akik az olasz fasiszta kormány elől menekültek.”
Patrick J. Passmore / Catholic News Agency
