
Miután bejelentették, hogy a nikaiai zsinat 1700. évfordulója alkalmából XIV. Leó pápa Törökországba látogat, Emmanuel kalkedóni metropolita a Vatikáni Rádió angol nyelvű szerkesztőségének a pápák és a konstantinápolyi pátriárkák közötti ökumenikus kapcsolat fontosságáról beszélt.
XIV. Leó pápa november 27–30. között apostoli utazást tesz Törökországba, hogy az ökumenikus nikaiai zsinat 1700. évfordulóján İznikbe (szerk. megj. a város mai neve) zarándokolva ünnepeljen. Az e hét keddi bejelentés után Emmanuel kalkedóni metropolita, aki közeli munkatársa Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának, a Vatikáni Rádiónak nyilatkozott a közelgő pápalátogatásról.
A patriarchátus minden évben delegációt küld Rómába Szent Péter és Pál ünnepére, június 29-én, a pápa pedig viszonozza ezt azzal, hogy delegációt küld Isztambulba Szent András apostol ünnepére, november 30-án. Idén maga a szentatya megy az ökumenikus látogatásra, amely az ortodox és a katolikus egyház közötti egység és megértés építése érdekében évente szokott megtörténni.
Mit jelent Önnek XIV. Leó pápa közelgő látogatása İznikben (Nikaia), a városban, amely egyben az első külföldi apostoli útjának célpontja lesz?
Őszentsége Bartolomaiosz pátriárka meghívására látogat a pápa az ökumenikus pátriárkátusba, hogy együtt zarándokoljanak el az első ökumenikus nikaiai zsinat 1700. évfordulójának megünneplésére. Nagy örömmel várjuk ezt a látogatást. Ez a „csereprogram” és a konstantinápolyi egyház meglátogatása Isztambulban már VI. Pál pápa ideje óta zajlik. Eddig a látogatás csak a fővárosra, Ankarára, majd Isztambulra korlátozódott, ahol az ökumenikus patriarchátust és a katolikus közösségeket látogatták meg.
Nikaia eddig nem szerepelt a napirenden, de a 17. centenárium, amelyet idén ünneplünk, lehetőséget nyújt erre a közös látogatásra. Az ünnepségen más vendégek, egyházi vezetők és más keresztény egyházak testvéri küldöttségei is részt vesznek, mivel ez a zsinat alkotta meg a hitvallás első hét cikkelyét, a többi ötöt pedig a 381-ben tartott második ökumenikus zsinat egészítette ki. A nikaiai zsinat fontos volt mindannyiunk hitének és dogmáinak [tanításának – szerk. megj.] szempontjából, különösen is gondolva a hitvallásra, amelyet minden keresztény hisz és vall.

Milyenek a mai kapcsolatok a katolikus egyház és a görög ortodox egyház között?
A római egyház és a konstantinápolyi egyház közötti kapcsolatok kiválóak. A párbeszéd folytatódik. A teológiai párbeszéd előrehalad – nemcsak az ökumenikus patriarchátussal, hanem az összes autokefál ortodox egyházzal. Még vannak tisztázandó kérdések, de az elmúlt évtizedek kezdeményezéseinek köszönhetően, az 1054-es anatémák (kölcsönös kiközösítések – szerk. megj.) feloldása után, eddig jelentős előrelépést értünk el. Idén ünnepeljük a feloldás 60. évfordulóját, ami azt mutatja, hogy mégis sok akadályt leküzdöttünk. A helyes úton haladunk a két testvéregyház közösségének megvalósítása felé, remélem, a közeljövőben.
Bartholomaiosz pátriárka számos barátságot ápolt a legutóbbi pápákkal – Ferenc, XVI. Benedek, II. János Pál. Mit lehet mondani ezekről a személyes és baráti kapcsolatokról?
Ezek a kapcsolatok VI. Pál pápa és I. Athenagorasz ökumenikus pátriárka idején kezdődtek, az 1964-es jeruzsálemi találkozónak köszönhetően. II. János Pál, XVI. Benedek és Ferenc pápasága alatt ezek a kapcsolatok, amelyek kölcsönös látogatásokból és eszmecserékből álltak, megmutatták, hogy a személyes kapcsolatok és a kölcsönös megértés is szükségesek a párbeszéd előrehaladásához. Ez nem csak elméleti szintű párbeszéd, hanem gyakorlati szinten is előrehalad.
Tehát ha az 1964 és 2025 közötti időszakot vizsgáljuk, elmondhatjuk, a „jeruzsálemi lelkiség” után a „nikaiai lelkiség” is megérkezik?
Természetesen. Elég csak megnézni, hogy az 1964-es jeruzsálemi találkozót és az 1965-ös anatémafeloldást követően új szakasz, új korszak következett be a két egyház közötti kapcsolatokban, ami azt mutatja, hogy van jövő. Természetesen még van tennivaló, de jelenleg jobban ismerjük egymást, míg hosszú ideig tudatlanság uralkodott…
Most olyan időszakba lépünk, amelyben elfogadjuk a másikat, jobban megismerjük a másikat, és most, különösen ezeken a kölcsönös látogatásokon keresztül sokkal mélyebb kapcsolatokat építünk ki, amelyek segítenek nekünk Krisztus akaratának megvalósításában: hogy mindnyájan egy legyünk.
Delphine Allaire / Vatican News
Ford. D. G.










