Szóerő: a szóválasztás súlya a közmédiában címmel szervezték meg a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Montágh Testületének harmadik konferenciáját pénteken Budapesten a nyelvek európai napja alkalmából.
A magyar beszédtechnika kiemelkedő tanára, Montágh Imre (1935–1986) életműve előtt tisztelgő pénteki konferencia középpontjában a közszolgálati média felelőssége állt: hogyan alakítja a közbeszédet a tudatos szóhasználat, milyen hatása van a nyelvi árnyalatoknak, és milyen eszközei vannak a tiszta, közérthető kommunikációnak.
Pető Zoltán, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) programkoordinációs igazgatója az eseményen elmondta: naponta átlagosan több mint százötezer szó ér el bennünket, annyi, mintha egy teljes regényt olvasnánk el. ,,Ebben a zajban minden szó választás, minden szó döntés, és nekünk, a közmédiában dolgozóknak különösen nagy a felelősségünk, mert a mi szavaink nem csupán egy pillanatnyi figyelmet kérnek, hanem közösséget, hitet és kultúrát formálnak” — hangsúlyozta Pető Zoltán, emlékeztetve arra is: az ókoriak úgy tartották, hogy a rossz szó tökéletlen gondolat, a jó szavak viszont saját fényükkel világítanak. „Ez a fény a mi felelősségünk: ha tisztán, pontosan, érthetően szólunk, a közmédia nem csak tájékoztat, hanem irányt is mutat.” – summázta.
Az igazgató szerint ma, amikor a mesterséges intelligencia már nemcsak a fizikai, hanem a szellemi munkát is alakítja, különösen fontos kérdés, hogy kinél van a szó: megőrizzük-e a magyar nyelv ritmusát, ízét, gondolatformáló erejét vagy átengedjük algoritmusoknak. A nyelv ugyanis több, mint egy adatátvitel, identitásunk, kultúránk és közös emlékezetünk hordozója.
Emlékeztetett, a konferencia névadója, Montágh Imre hitt abban, hogy a beszéd személyiségjegy. ,,És valóban: ha változik a beszéd, változik az ember és változik a szó, változik a közösség is és ugyanez fordítva is igaz” — mutatott rá.
Hasonló gondolatot fogalmazott meg Aczél Petra nyelvész, a Montágh Testület elnöke is: ,,A szavak olyanok, mint a ruha rajtunk: felöltöztetik a világot, értelmessé teszik, otthonossá tesznek bennünket benne.”
Kiemelte ugyanakkor azt is: a mesterséges intelligencia egyetlen dolgot nem tud még: azt a valóságot, amelynek az emberi nyelv az egyik legfontosabb és legművészibb része. „A mesterséges intelligencia ezen kívül nem érzékel: nem lát és nem szagol, ezért nem tud megnevezni, márpedig a megnevezés emberi létünk egyik legfontosabb állomása” — hívta fel a figyelmet.
A pénteki tanácskozáson többek között a szóválasztás jelentőségét, a szaknyelvet és álszaknyelvet, a megtévesztő áljogi nyelvezetet és a felelős közérthető kommunikációt, valamint a tudományos témák médiában megjelenő kommunikációját vizsgáló előadásokon mások mellett Gósy Mária Széchenyi-díjas nyelvész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) egyetemi tanára; Lipp Veronika, az ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont Lexikológiai Intézetének igazgatója; valamint Kovács Gábor István, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának egyetemi docense tartottak előadásokat. A rendezvény Az új generációs munkatársak nyelvi felkészítése elnevezésű kerekasztal-beszélgetéssel zárul, melyen Aczél Petra mellett részt vesz Ballai Attila a Nemzeti Sportrádió főszerkesztője; Merkl László, az M5 kulturális csatorna munkatársa, dramaturg, forgatókönyvíró; Milus Marianna beszédtanár, valamint Siklósi Beatrix, a Kossuth Rádió csatornaigazgatója is.
MTI
