Igazságszolgáltatók jubileumát tartják Csíksomlyón

Az igazságszolgáltatók jubileumát és jubileumi zarándoklatát szeptember 20-án tartják Csíksomlyón. Penu Szilárd csíkszeredai ügyvéd az egyik szervező, szerinte a hívő ember hozzáállása tükröződik a megszerkesztett bírósági perindítványokban, a tárgyalóteremben használt nyelvezetben és az ügyfeleknek adott tanácsokban. A jubileumi alkalmat bírókra, ügyvédekre, jogászokra, közjegyzőkre, jogtanácsosokra, bírósági és közigazgatási szakemberekre, valamint az egyházi és kánonjogi szolgálattevőkre gondolva hirdették meg, őket várják, hogy hivatásukat közösségben az evangélium fényében tegyék mérlegre, értelmezzék újra.

Az esemény különleges alkalom mindazok számára, akik hivatásukat az igazság, a méltányosság és az irgalmasság szolgálatában végzik. Penu Szilárd csíkszeredai ügyvédet kérdeztük az ünnepi eseményről, emellett az igazságszolgáltatásról, a jog gyakorlásáról és arról, mit ad hozzá a szakmai igényességhez a keresztény hit, hogy jelenik az meg a gyakorlatban. Penu Tibor Szilárd ügyvéd kollegái, Császár István bíró és Hanner Erika ügyvéd bevonásával, velük konzultálva fogalmazta meg a szakma gyakorlását érintő gondolatait.

Miért jó, fontos ez a kezdeményezés a szakmában dolgozóknak?

Az igazságszolgáltatás által alkalmazott törvények és egyéb jogszabályok az adott társadalmi értékek tükröződése, amelyek védelmét és érvényesítését biztosítja az igazságszolgáltatás. Ameddig a közerkölcs, amely az általánosan elfogadott társadalmi értékeket határozza meg, a keresztény értékeken alapszik, az ilyen jellegű kezdeményezéseknek létjogosultságuk van, értékazonosságon alapszanak, amelynek gyakorlati megélése/érvényesítése mindenki számára hasznos lehet a hasonló és mégis különböző szakmai hatáskörök szerint.

Nagyon örülünk ennek a kezdeményezésnek, mivel a szakmánk emberi sorsokhoz kötődik és fontos, hogy a tanácsaink, szolgálataink megfontoltak legyenek és megtestesísitsék a keresztény értékeket, azok tetten érhetőek legyenek szakmánk gyakorlásában. Azt várjuk ettől az eseménytől, hogy az hozzájáruljon ahhoz, hogy érzékeljük a hivatásunk súlyát, és hogy milyen hatása van a társadalom tagjainak életére.

Kikre, honnan érkezőkre számítanak? Érdekli, megérinti ez a kezdeményezés a kollegákat?

A gyulafehérvári főegyházmegyében elküldtük a meghívókat minden bíróságra, ügyvédi kamaráknak, jogászok egyesületének, közjegyzőknek, ügyészeknek, közigazgatási szakembereknek. Mostanáig csak Székelyföldről regisztráltak közjegyzők, ügyvédek, bírák, jogtanácsosok, nyugdíjas jogászok és bírósági jegyzők. Mondhatni hogy nem népszerű a szakmában ez a kezdeményezés, de aki részt vesz, az elkötelezett az értékrendje iránt és a megtérésnek útját járja. Ők a kovászok lehetnek, akik átjárják ezt a világot, amennyire ezt az emberek engedik és befogadják.

Érezhető a különbség a hozzáállásban, ügymenetben, a román igazságszolgáltatásban, ha hívő ember az igazságszolgáltatásban dolgozó?

A jogász az emberek társadalmi gondjaival, egymás közötti négzeteltéréseivel, ezek szabályozásának módjával, a társadalmi békés egymás mellett élés rendjének megteremtésével foglalkozik. Mivel az igazságszolgáltatás a törvények esetenkénti alkalmazását jelenti, előfordulhat, hogy az érvényesített jogi igazság nem esik egybe a filozófiai értelemben vett igazsággal, ugyanis az igazság és a bizonyított igazság ugyan hasonlítanak sokszor, de ritkán fedik át egymást tökéletesen. Ilyen esetekben is a jogalkalmazás talaján kell maradni. Ellenkező esetben az igazságszolgáltatás önkényeskedésbe fordulna át. Következésképpen a hitbéli meggyőződés megnyilvánulása az igazságszolgáltatásban viszonylag korlátozott, az általánosan elvárt és megkövetelt tisztességre, becsületességre, elfogulatlanságra, valamint az ebből fakadó jóhiszeműségre vonatkozik, ami az igazságszolgáltatás alapelve is. Néha azt mondják, jogot szolgáltatunk, nem igazságot, de valahol ennek a jogosságnak van társadalmi értelme, mivel a jogszabályok előre ki vannak hirdetve. Mindenki tudhatja, mihez tartsa magát. Az empátia gyakorlati megnyilvánulása egyenesen függ az adott szakmai ág gyakorlásától, másképpen nyilvánul meg egy bírósági tárgyaláson, mint például egy ügyvédnél folytatott szakmai tanácsadás alkalmával, vagy a közjegyző tevékenységében, akár a végrehajtásban dolgozóknál, vagy éppen az ügyész munkájában. Keresztény jogászként fontos szem előtt tartani, hogy nem egymásnak tartozunk első sorban, hanem Istennek tartozunk azzal, hogy a másikkal szemben tisztességesek, figyelmesek, gondosak, szeretetteljesek legyünk. Különösen fontos a méltányosság még akkor is, ha az egyik fél érdekeit képviseljük. Nincs kis ügy és nagy ügy, csak kis lélek van és nagy lélek. A magunk személyét figyelmen kívül hagyó, másokra összpontosító odafigyelés művészete is alázatosság. A más élete, egészsége, emberi méltósága mindig magasabb rendű, mint az anyagi értékek. A más igazságára való törekvés a felebaráti szeretet parancsának egyik változata. A jogászoknak nem a világot kell megmenteniük, hanem a maguk helyét kell állhatatosan, következetesen úgy betöltsék, hogy számítani lehessen arra, azon a helyen áll valaki, aki oda való és ott helytáll! Kell ügyésznek lennie a büntető perben és kell védőnek lennie a perben. Ügyvédként azt a magatartást kell gyakorolni, hogy én ennek az embernek nem vagyok a bírája, én a védője vagyok. Szerepkérdés. Az ügyésznek a társadalmi rend súlyát kell képviselnie. A bírónak pedig a mérlegelés a feladata. Emberként lehet ilyen vagy olyan véleménye a bírónak, de éppen mert abban a székben ül, ezt a véleményét meg kell tartania magának. A bírói pártatlanságot biztosítja az ügyvédi és az ügyészi pártosság, és mind a három fontos. Vannak olyan jogászi hivatások, ahol a köz érdekét kell első helyen venni, mások, ahol a megbízók érdeke meghatározó, de egyik érdek sem emelkedhet az össztársadalmi érdek fölé, kinek-kinek a saját igazságát végül is meg kell kapnia.

Lényeges különbség van a hívő ember hozzáállásában. Ez tükröződik a megszerkesztett bírósági perindítványokban, a tárgyalóteremben használt nyelvezetben és az adott tanácsokban.

Az ügyvéd-ügyfél viszony alapja a bizalom, viszont fontos része ennek a kapcsolatnak az együttérzés, az empátia és a segítőkészség is. Aki hívő, jobban figyel arra, hogy fejezi ki, amit szeretne, milyen megfogalmazást használ a probléma megjelenítésére, mert a cél nem a másik fél megsemmisítése, hanem az ügy méltó képviselete az ügyfél érdekében.

Ebben a szakmában fontos a meghallgatás, ami azt jelenti, hogy akit hallgatunk, annak segítséget tudunk nyújtani. Lehet, éppen azzal, hogy lehervasztjuk reményeit, de néha úgy is, hogy megtaláljuk a megoldást.

Szeptember 20-án mindazokat várják Csíksomlyóra, akik szeretnék hivatásukat az evangélium fényében újraértelmezni és közösségben megélni. Jelentkezni ITT lehet. A nap programja lelki elmélyülést, ünnepi szentmisét, előadást és közösségi beszélgetést kínál.

10:00 – Találkozó a kegytemplom előtti téren

10:10–10:45 – Bűnbánati liturgia és szentgyónási lehetőség a kegytemplomban

11:00 – Ünnepi érseki szentmise a kegytemplomban

13:00 – Ebéd a Jakab Antal Házban

14:30 Dr. Rózsa Dániel ügyvéd előadása: Az irgalmasság mint a társadalomszövetének elmélyítése

15:30 – Beszélgetés, kérdések, hozzászólások az elhangzottak kapcsán

16:30 – Búcsúzás, hazautazás