Örömhírrel kezdődött a 12. Vásárhelyi Forgatag megnyitó ünnepsége augusztus 28-án. Románia tanügyminisztere aláírta a II. Rákóczi Ferenc Katolikus Iskola megalapításáról szóló rendeletet. Tamási Zsolt igazgató portálunknak nyilatkozott elsőként az eseményről.
A bejelentést Csibi Attila Zoltán, az RMDSZ Maros megyei elnöke tette meg. Történelmi pillanat a marosvásárhelyiek, az erdélyiek és az egész Kárpát-medence, a katolikusok és nem katolikusok számára. A rendelet hivatalossá vált a Hivatalos Közlöny-beli megjelenés által.
Tamási Zsolt igazgató megkeresésünkre az iskola helyzetét, történetét, a történelmi bejelentés körülményeit ismertette.
Ami most történik, az nem más, mint hogy újra keresztlevelet kap a marosvásárhelyi katolikus iskola. Sokan kérdik, mondják, gratulálnak, hogy újraindulhatott. Valójában a katolikus iskola sose szűnt meg Marosvsárhelyen. A középkori ferences katolikus iskola a reformáció után nem maradhatott a városban, de költözött a ferences atyákkal Mikházára. A fejedelemség korszaka után pedig a jezsuiták megint Marosvásárhelyen adtak keretet, helyet és tartalmat a katolikus oktatásnak. A jezsuiták felszámolása után a marosvásárhelyi plébánia, majd az Erdélyi Római Katolikus Státus égisze alatt nőtte ki magát főgimnáziummá. S ugyan 1948-ban az államosításkor azt hitték, hogy megszüntették, de nem, mert az akkori öregdiákoknak köszönhetően 2004-ben magalakult az első katolikus osztály a Bolyaiban, s 2015-ben saját otthonába visszaköltözött az önálló katolikus iskola. Ezt követően ugyan kétszer is jogi úton beszüntették, de nem az iskolát, hanem csak annak keresztleveleit… Mert az iskola egy közösség, diákok, szülők, tanárok közössége, amely része egy nagy közösségnek, amely az elmúlt tíz év alatt hitte, hogy ennek a történetnek nem lehet pontot tenni a végére. Én a magam részéről nagyon hálás vagyok a közösségi összefogásért, a kiállásért, a kollégák türelméért, a szülők, diákok bátorításáért, a közéleti szereplőknek az ügy felvállalásáért, s a mindenható Istennek, hogy mindenkinek kellő kegyelmet és erőt adott ahhoz, hogy eljussunk ide, s az új tanévet megint jogilag is tiszta lappal, önálló iskolaként kezdhessük…
Tamási Zsolt kiemelte:
Ahhoz, hogy a katolikus iskola megint önálló, jogi személyiségként létezzen mint felekezeti iskola, nagyon fontos volt, hogy a főegyházmegye érseke felvállalta, hogy kezdeményezőként, a szülői kérések alapján elindítsa az iskola létrehozását a 198/2023-as tanügyi törvény 248 (36) cikkelye alapján. Az előkészítő hatástanulmány, az intézményekkel való levelezés, a hozzájárulások megszerzése, s végül a minőségibiztosítási, ARACIP ellenőrzés végig a főegyházmegye által történt, Kovács Gergely érseknek és az érsekség munkatársainak ezért külön és kiemelten is köszönetet mondok.
Marosvásárhelyen a 14. század elején már említenek katolikus iskolákat, ezek a reformáció után megszűntek. A marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum a város második legrégebbi oktatási központja. A jezsuiták 1702-ben elemi iskolaként alapították, később nyolcosztályos katolikus fiúgimnáziumként működött. 1712-ben Hevenesi Gábor tartományfőnök és több tehetős birtokos támogatásával saját épületet emeltek az iskolának, ezt 1728-ban, a plébániatemplom építésekor lebontották. A fiúiskola a szabadságharc után négyosztályos gimnáziummá alakult; 1869-ben hat-, 1898-ban nyolcosztályossá bővült. Új otthonát, az impozáns Klastrom utcai (str. Mihai Viteazul) iskolaépületet 1903–1905 között, bentlakását 1908-ban építették.
Az épületegyüttes szecessziós stílusú, az nagyobb épület tanintézménynek, a kisebb eredetileg bentlakásnak épült; ez utóbbiba költözött vissza a Római Katolikus Teológiai Líceum. A főhomlokzaton Nagy-Magyarország címere volt, amelyet két angyal tartott, az oromzaton egy fülkében Szűz Mária szobra volt, melyet először letakartak, később szétverték. Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök, az iskolák, az oktatás nagy támogatója minden évben meglátogatta a gimnáziumot. 1934-ben megszüntették a felsőbb évfolyamokat, ide költöztették a kézdivásárhelyi tanítóképző osztályait, majd a második bécsi döntés után a tanítóképzőt áthelyezték Csíksomlyóra, az iskola II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium néven ismét nyolcosztályos gimnáziummá alakult. 1948-ban a kommunista hatalom államosította az épületet, a magyar tannyelvű leánylíceumnak ítélték, 1959-től koedukált intézmény lett lett, 1962-ben román osztályokat is létesítettek és Unirea (Egyesülés) néven két tannyelvű líceumként, majd főgimnáziumként működött.
Az 1989-es rendszerváltás után a gyulafehérvári főegyházmegye és a helyi plébánia kérelmezte az épületek visszaszolgáltatását, ez 2004 szeptemberében történt meg. A polgármesteri hivatal megtámadta a kormányhatározatot, arra hivatkozva, hogy az iskolát működtető Státus nem egyházi, hanem állami intézmény volt, de elvesztette a pert. 2013-ban megszületett a Római Katolikus Teológiai Líceum újjáalapításának ötlete, a helyi tanács 2014 novemberében jóváhagyta, a 2014–2015-ös tanévben elindultak az első katolikus teológiai osztályok a Bolyai Farkas Líceumban. 2015 augusztusában határozat született az iskola létrehozásáról, ennek alapján megalakult a gimnázium. A megyei prefektúra megtámadta a Római Katolikus Teológiai Líceum alapításáról szóló 2015-ös tanfelügyelőségi határozatot, mivel az nem tartalmazta a törvényileg előírt, konkrét döntést az alapításról, pusztán javasolta, illetve utalt rá. Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) is vizsgálódni kezdett az ügyben, eljárást indítva a főtanfelügyelő és az iskolaigazgató ellen. Az állítólagos törvénytelenségekre nem voltak bizonyítékok, azonban a román nacionalista szervezetek által indított perek sokasága eredményeként 2017 augusztusában a helyi táblabíróság feloszlatta az iskolát. Az osztályokat a Bolyai Farkas-líceumba sorolták be. 2018-ban megállapodás született a magyar és a román fél között, és egy augusztusi minisztériumi rendelet alapján újraalakulhatott az iskola. Román közösségek és szélsőséges csoportok ekkor ismét megtámadták a határozatot, ennek eredményeként 2019 novemberében a marosvásárhelyi bíróság alapfokon érvénytelenítette azt, 2022 májusában pedig a bukaresti Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelte a döntést, így a tanintézményt újra bezárták. Mivel az ugyanazon minisztériumi rendelet alapján létrehozott román ortodox teológiai líceum ellen nem indítottak eljárást (és perbe hívásukat is megtagadták), Novák Csaba-Zoltán szenátor szerint „Látható a rossz szándék és a kettős mérce […] nem az volt a szándéka a perbehívóknak, hogy egy lehetségesen téves vagy rosszul kivitelezett adminisztratív döntés hiányosságaira felhívják a figyelmet, hanem hogy megakadályozzák a vásárhelyi iskola létrejöttét.” Több híresség közt egykor az iskola diákja volt Iuliu Hossu görögkatolikus püspök is.
Fotó: RomKat.ro archív, a II. Rákóczi Ferenc-líceum archívuma, Tamási Zsolt Facebook-oldala, Soós Zoltán Facebook-oldala.
