A temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceumban két héttel a tanévkezdés előtt szorgos kezek takarítanak, pakolnak, rámolnak. A folyosón friss festék szaga keveredik a nyitott ablakokon beáramló meleg nyári levegővel. A legtöbb tanteremben már minden a helyén, az asztalok, székek katonás rendben sorakoznak a tanári katedra előtt, másutt még szükség van a portörlőre, seprűre. – A munka jelentős részét befejeztük, már csak az utolsó simításokat végezzük – jegyzi meg Kocsik Zoltán, az iskola igazgatója, akit az új tanév küszöbén a temesvári püspökség sajtóirodájának munkatársa kérdezett a tervekről, kihívásokról.
Hány gyermek kezdi meg az új tanévet a Gerhardinum-líceumban?
Összesen több mint négyszáz, egészen pontosan négyszázhúsz. Nagyon fontos, hogy állandósítani tudtuk a diáklétszámot. Az előkészítő osztályokban 22 gyermek a román tagozaton, 10 a magyar tagozaton kezdi az új tanévet. Hasonlóan, a két V. osztályba is sokan iratkoztak. A IX. osztályosok, a román tagozaton 25-en, a magyar tagozaton 14-en lesznek. Az óvodai csoportba várjuk még a jelentkezőket, mindkét tagozatra. Különösen a kis csoportba várjuk még azokat a gyermekeket, akik betöltötték már a két évet. Ideális az, ha a hároméves kor után érkeznek.
Ők meddig jelentkezhetnek?
A jelentkezési határidő augusztus 29.
Nem is olyan régen a csengőszó a ballagókat búcsúztatta. Milyen volt az elmúlt tanév?
Ha visszatekintek a kétezerhuszonnégy-huszonötös tanévre, akkor azt mondhatom, hogy jó évet zártunk. Örömmel nyugtázzuk, hogy lelki téren, csakúgy, mint a tanulásban, felkészülésben jó eredményeink vannak. A tanulók bekapcsolódnak a szentmisékbe, imádságokba, lelkigyakorlatokba, szoros az együttműködés az Egyházmegyei Ifjúsági Központtal, részt veszünk az általuk szervezett eseményeken, több alkalommal a tanulók nem csupán résztvevőként, hanem önkéntesként voltak jelen. Kiemelném a májusi Fiatalok fesztiválját, amelyen a remény zarándokaiként vettünk részt, és 25 tanuló önkéntes feladatokat vállalt az élelem kiosztásában, a pakolásban, a szervezésben, a résztvevők irányításában. Úgy tapasztaltam, hogy ezek a fiatalok nemcsak lelkileg gazdagodtak, hanem az önkéntesség örömét is megtapasztalták. Ami a tanulmányi eredményeket illeti, az érettségi esetében 81% volt a sikerességi arány, a nyolcadikosok képességvizsgája 76%. Az osztályaink nagyon összetettek, vannak nagyon jó képességű tanulók, és vannak szerényebb képességű diákok is, és mi igyekszünk megteremteni a harmóniát ebben a diverzitásban, úgy, hogy az éles eszű növendék ne unatkozzon az órán, aki pedig szerényebb képességű, fel tudjon zárkózni. Ez nem egyszerű feladat, kihívást jelent tanárnak és osztályfőnöknek egyaránt. A különböző országos versenyeken, megmérettetéseken kapott, többségében 8-as, 9-es osztályzatok egyrészt bizonyítják, hogy aki akar és szeret tanulni, annak megvan erre a lehetősége, másrészt pedig azt, hogy a növendékek esetében azt a képességet kell még inkább fejleszteni, amiben az adott tanuló eredményes. Több tantárgyolimpián is részt vettünk, például magyar nyelv és irodalom, hittan, matematika, és interdiszciplináris versenyeken, mint az Örökségünk őrei, ahol két csapatunk az országos fordulón harmadik és negyedik helyezést ért el. Úgy látom, ezek a versenyek segítenek megőrizni a gyermekekben a kíváncsiságot, a tudás iránti vágyat. Továbbá megtanulnak csapatban dolgozni, felelősséget vállalni, hiszen ezek nem individuális versenyek, így megértik, mit jelent megoldani egy feladatot a csapat sikere érdekében. Ugyancsak örömre adott okot, hogy az összefogás eredményeként megújult a sporttermünk. A szülői közösség hozzájárulása az összeg egyharmadát tette ki, és jelentős segítséget kaptunk a temesvár-erzsébetvárosi római katolikus plébániától. A fűtésrendszer felújítása, a padló cseréje és belső vakolás, festés tartozott a munkálatok közé. De ami ugyanilyen fontos: bebizonyosodott, hogy ha igazán akarunk valamit, azt meg is tudjuk valósítani. A szükséges pénzösszeg összegyűjtésére számos rendezvényt szerveztünk: sportnapot, amelyre az ország jeles sportolói közül többeket is meghívtunk, kulturális műsort, karácsonyi vásárt rendeztünk, karácsonyi koncertet tartottunk, részt vettünk a Timotion sporteseményen. Tulajdonképpen sokan összefogtak, kicsik és nagyok, tanárok és szülők, és ezért mindenkinek nagyon hálás vagyok. Igyekszünk otthonossá tenni az iskolát a gyermekek számára, ahol mindenki megtalálja a maga helyét, jól érzi magát, ugyanakkor fel tud készülni a folytatásra, az életre.
Ezek a rendezvények folytatódnak?
Igen. A sportnap, a karácsonyi vásár és a koncert mindenképpen. A sportnapot az úgynevezett zöldhéten szerveznénk, és egy teljes napot szánnánk a mozgásra.
Milyen egyéb terveik vannak?
A most induló tanév sem lesz egyszerű, két nagyon fontos feladat előtt állunk. Az egyik, hogy szeretnénk akkreditálni a magyar tannyelvű általános iskolát, ami nem kis kihívást jelent. Tavasszal, áprilisban pedig nálunk kerül megrendezésre a román nyelvű országos vallásolimpia. 2017-ben voltunk először a házigazdája ennek a versenynek, és most megint minket választottak. Ami a tanulást illeti, továbbra is odafigyelünk a minőségre. És a versenyeztetésre is, mert a megmérettetés során sokat fejlődnek, tanulnak, tapasztalnak a tanulók. Például azt, hogy a tudásnak értéke van, a felkészülés alatt pedig kialakul egy közeli tanár-diák viszony, ami szintén nagyon fontos. Sok felzárkóztató tevékenységünk is van, minden tantárgyból. A St. Gerhards-Werk Stuttgart egyesület meghívására tavaly tizennégy tanuló egyhetes tanulmányi úton vett részt Baden-Württembergben, és erre idén is lesz lehetőség. Több fiatal számára ez sok új élményt jelentett, továbbá kitekintést a nyugat-európai valóságra és motivációt arra, hogy németül tanuljanak. Idén október 18–24. között kerül sor a tapasztalatcserére, ugyancsak tizennégy tanuló és két kísérő tanár utazik Németországba. Vélhetően a program is hasonlóan változatos lesz. Tavaly megtekintették Strasbourgot és az Európai Parlament épületét, Stuttgart városát, Tübingent, az ulmi Sváb Múzeumot. Ezeknek az utaknak egyik célja, hogy a fiatalok megismerjék az itteni németek történetét, a svábok kulturális hagyatékát, továbbá azt, hogyan élnek a Németországba visszatelepült bánsági németek. Az ulmi Sváb Múzeum már maga egy csodálatos kiállítás, ahol bemutatják, hogyan érkeztek a németek a Bánságba a Dunán az úgynevezett ulmi dereglyéken, de kiemelik maga a folyó, a Duna szerepét is, ami összeköti a közép- és kelet-európai országokat. Jó alkalom ez arra is, hogy a fiatalok megismerjék az európai értékeket, és tudatosuljon bennük, hogy függetlenül attól, hogy nyugaton vagy keleten, délen vagy északon lakunk, mindannyian európaiak vagyunk.
Visszatérve a versenyekhez: a tanulók szívesen vesznek részt az ilyen megmérettetéseken vagy inkább engednek a rábeszélésnek?
Aki már úgymond belekóstolt a versenyzésbe, az szívesen próbálkozik újra. De vannak olyan tanulók is, akikkel meg kell kedveltetni a versenyzést. Itt sokat számít a szülőkkel való jó együttműködés, mivel ha a gyermek mindkét oldalról biztatást kap, akkor belevág, és a felkészülést is komolyan veszi. És hát bármennyire tehetséges is a tanuló, sok függ a felkészüléstől. Fontos továbbá, hogy a képességeinek megfelelő tantárgyat válassza. Ez a tanárokra is nagy feladatot ró, mivel a felkészítés a tanórák után történik, így oktató és diák részéről egyaránt kitartó munkát és fegyelmet igényel. A versenyek, olimpiák, tematikus hetek mellett szeretnénk zenei téren is fejleszteni a gyermekeket. Ezért tartjuk fontosnak az énekkart, illetve a hangszeres zenét. Bajkai-Fábián Róbert, a székesegyház orgonistája hetente jön az elemi iskolásokhoz, és gyakorol velük az orgonán, Tari M. Böbe schönstatti nővér pedig a gitárt ismerteti meg a gyermekekkel. Az énekkart Iustin Călin zenetanár és Deák Noémi tanárnő vezeti.
A bentlakásban továbbra is a líceumi osztályok tanulói kapnak helyet?
Vannak náluk kisebbek, gimnáziumi tanulók is. Természetesen rájuk jobban oda kell figyelni. Most már a gimnáziumi osztályok számára is beindítottuk a délutáni after-school programot, mert láttuk, hogy akár a bentlakásosoknak, akár a városiaknak nagy segítséget jelent. Sok esetben, amikor a gyerek hazamegy, nincs senki otthon, a szülők csak késő délután érnek haza, és nekik is jó, hogy a gyermekük itt meleg ebédet kap, továbbá nagy részben elkészül a házi feladatokkal. Ez azt jelenti, hogy a tanuló nyolc órát tartózkodik az iskolában, reggel nyolctól délután négy óráig. Ezért, hogy ne legyen annyira megerőltető, ebéd után beiktatnak egy rövid pihenőt, mozgást, sporttevékenységet is. Ilyenkor kerül sor például a gitártanulásra is, tehát igyekszünk összekötni a kellemest a hasznossal. Általánosságban elmondható, hogy a bentlakásban gyorsan válnak önállókká a tanulók. Még a kisebbek is. Ugyanakkor a tanárok mellett három délutáni és két éjszakai pedagógus is odafigyel rájuk. Sok esetben a nagyobb testvért követi a kisebb, tehát nincsenek teljesen egyedül a bentlakásban.
A jövő héten, augusztus 25–29. között tartják a fakultatív magyar nyelvtábort itt, az iskolában. Milyen programokkal várják a gyermekeket?
A délelőtti program a játékos nyelvtan. Majdnem húsz tanuló jelentkezett, ők három csoportban tanulnak. Az egyik csoportba tartoznak azok, akik csak kevés magyar szót értenek, a másodikba azok, akik értik, de nem beszélik a nyelvet, a harmadikba pedig azok, akiknek a nyelvismeret már nem jelent nagy kihívást. A csoportokkal Kócsó Alexandra, Luda Laura és Marossy Boglárka tanárok foglalkoznak. Délután különböző játékok, műhelyek, énektanulás, sport, máriaradnai kirándulás szerepel a programban, ezek lebonyolításában a schönstatti nővérek közösségéből Kászoni Emese és Tari M. Böbe fog segíteni.
Köszönjük a tartalmas beszélgetést. Öröm volt betekintést nyerni az iskola mindennapjaiba, terveibe és értékeibe. Kívánunk sok sikert a közelgő programokhoz, és további eredményes munkát az egész közösségnek!
