Augusztus 20-án mi másról lehetne írni, mint államalapító királyunkról, Szent Istvánról. Ez a nap a magyar nemzet egyik legfontosabb ünnepe. Ekkor emlékezünk szent királyunkra, akinek személyében a keresztény hit és a magyar államiság egyszerre nyert biztos alapot. Míg Magyarországon elsősorban nemzeti ünnepként jelenik meg, addig Erdélyben sajátos színt kap, hiszen itt az ünneplés szorosan összefonódik a vallási, közösségi és népi hagyományokkal. Ebben a cikkben ezt próbáljuk körüljárni, hogy jobban megismerjük az ünnep történelmét, szokásait, hagyományait.
Szent István öröksége
István király érdeme nem csupán az államalapítás, hanem a keresztény hit megszilárdítása is. Ő volt az, aki felismerte, hogy a fiatal magyar nép jövője csak akkor biztosított, ha szilárd állami keretek és keresztény erkölcsi alapok tartják egyben. Törvényeiben kötelezővé tette a vasárnap megszentelését, a templomépítést és az egyházi rend támogatását. Gondoskodott püspökségek alapításáról, s ezzel nemcsak a hitet ültette el, hanem a közösségi élet rendjét is megszervezte. Művének köszönhetően a magyarság nem elszigetelten, hanem Európa keresztény népei közé tartozó nemzetként élhetett tovább. A gyulafehérvári püspökséget is Szent István király alapította 1009 körül, központja pedig Gyulafehérvár lett.
Ünneplés a gyulafehérvári főegyházmegyében
Uralkodása idején, 1003 és 1009 között Szent István király biztosította az erdélyi egyházi szervezet kiépítését. Legyőzte a helyi hatalmakat, kinevezte az első püspököt, és megalapította a gyulafehérvári püspökséget, amely az erdélyi keresztény élet központjává vált. Itt kezdték meg az első püspöki templom építését, amely nemcsak vallási, hanem közösségi szempontból is meghatározó szerepet töltött be. Az általa létrehozott egyházszervezet hosszú távon megalapozta a keresztény hit terjedését és a közösségi élet megszilárdítását Erdélyben.
A gyulafehérvári főegyházmegyében 30 templomot és kápolnát szenteltek Szent István király tiszteletére. Augusztus 20-án ezekben a közösségekben ünnepi búcsús szentmisét tartanak. Ez a hagyomány is mutatja, hogy Szent István király tisztelete a mai napig élő valóság.
Szent István-templomok és kápolnák a főegyházmegyében:
- Ajnád
- Ákosfalva
- Árkos
- Bethlen
- Borszék
- Borzont
- Bükkhavas
- Csicsókeresztúr
- Csíkszentkirály
- Csöb
- Disznajó
- Gyergyóbékás
- Hargitafürdő
- Hidegség
- Kapnikbánya
- Kézdiszentlélek – Perkő
- Kicsibükk
- Kolozsvár – Szent István-templom
- Kovászna
- Medgyes – Szent István-templom
- Mezőbánd
- Mezőszengyel
- Mikháza
- Mikóújfalu
- Piskitelep
- Puj
- Sepsiszentkirály
- Székelykocsárd
- Székelyszentkirály
- Szörcse
Talán az egyik legnagyobb búcsú Perkőn van, a feljegyzések szerint a felsőháromszéki katolikusok nagy ünnepe már a 17–18. századtól. A Kézdiszentlélek fölötti hegyre leginkább Kézdiszék tömbkatolikus falvaiból érkeznek a zarándokok, de a megye felekezetileg vegyes települései is képviseltetik magukat. Az évszázados hagyománnyal rendelkező búcsúra évről évre több ezer hívő gyűlik össze, így Perkő az erdélyi Szent István-napi ünneplés egyik központjává vált. A témáról részletesebben ITT írtunk.
Népi hagyományok és közösségi szokások Erdélyben
Itthon nem csupán vallási, hanem népi hagyomány is Szent István király tisztelete, és így számos hagyomány fűződik augusztus 20-hoz. Például a kenyérszentelés, hálaadásként és az új élet kezdetére gondolva. Erdélyben több városban, faluban is tartják a hagyományt, akár Csíkszeredában, Marosvásárhelyen vagy Kolozsváron is. Ehhez a szokáshoz szorosan csatlakozik a magyarok kenyere is.
Másik hagyomány, ami inkább Székelyföldre jellemző, az őrtüzek gyújtása a magyar államalapítás ünnepén. A lángok egyszerre, helyi idő szerint 21 órakor szoktak fellobbanni, és ezzel is a nemzeti összetartozást hivatottak erősíteni. Székelyföld régióban egyébként is szokás az őrtüzek gyújtása, akár a nemzeti összetartozás, akár más különlegesebb alkalmak idején is.
Az államalapítást továbbá kulturális programokkal, néptánctalálkozókkal, zenei fesztiválokkal és kirakodó vásárokkal is ünneplik, nemcsak Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében. Gondoljunk csak a debreceni virágkarneválra, sőt az Egyesült Államokban több helyszínen is tartanak Szent István-napi piknikeket, különböző zenés, táncos rendezvényeket.
A Szent István-kultusz tehát egy hatalmas embertömeget megmozgató, sokrétű vallási, kulturális és hagyományokban gazdag ünnep, amelyet a magyar állam születésnapjának, Szent István tiszteletének és minden magyar ember ünnepének lehet nevezni.
Források: ersekseg.ro, origo, maszol.ro, szekelyhon.ro, wikipedia.org
Fotók: Pro Agricultura Egyesület / Jakab Loránt, Veres Nándor/MTI
