A nukleáris fegyverek sértik a mindannyiunkban közös emberséget – Nyolcvan éve dobtak atombombát Nagaszakira

0
337
Pusztítás Nagaszakiban, 1945.

A második világháború idején az amerikai légierő két japán városra, Hirosimára és Nagaszakira dobott le egy-egy atombombát 1945. augusztus 6-án, illetve 9-én, hatásukra 150 ezer, illetve 246 ezer ember halt meg. A 80. évforduló alkalmából Leó pápa rámutatott, hogy „a két város továbbra is a nukleáris fegyverek által okozott borzalmak élő emlékezete”.

80 éve 1945. augusztus 9-én az amerikai légierő atombombát dobott Nagaszaki városára. Ez a második atombomba volt, amit Japánra dobtak a második világháborúban, a Hirosima elleni támadás után három nappal. A nagaszaki bombázásban használt atombomba a „Fat Man” nevet viselte, és plutóniumot tartalmazott. A robbanásban mintegy 70-80 ezer ember vesztette életét közvetlenül a bombázás következtében, és továbbiak haltak meg később a sugárbetegség és a sérülések következtében. A nagaszaki bombázás után hat nappal, augusztus 15-én Japán feltétel nélkül megadta magát, ezzel véget ért a második világháború. A bombázásoknak a háború befejezésében játszott szerepe és az ebből fakadó etikai kérdések máig viták tárgyát képezik.

„A nukleáris fegyverek sértik a mindannyiunkban közös emberséget, és elárulják a teremtés méltóságát, amelynek harmóniáját hivatottak vagyunk megvédeni” – hangsúlyozta XIV. Leó pápa Sirahama Micuru Alexis hirosimai püspöknek intézett üzenetében, amelyet Francisco Escalante Molina apostoli nuncius olvasott fel a békéért augusztus 5-én, az atombomba ledobása évfordulójának előestéjén bemutatott hirosimai szentmisén. Ferenc pápát idézve a szentatya kiemeli, hogy a „fokozódó globális feszültségek és konfliktusok” idején Hirosima és Nagaszaki az emlékezet szimbólumai, amelyek „arra ösztönöznek minket, hogy utasítsuk el az egymás kölcsönös elpusztításán alapuló biztonság illúzióját”. Ehelyett „egy olyan globális etikát kell kialakítanunk, amely az igazságosságban, a testvériségben és a közjóban gyökerezik”. A pápa üzenete végén hangsúlyozta: imádkozik azért, hogy ez az évforduló „felhívásként szolgáljon a nemzetközi közösséghez, hogy újítsa meg elkötelezettségét az egész emberiség számára keresett tartós béke iránt, amely egy fegyvertelen és lefegyverző béke”.

Forrás: Vatikáni Rádió, Magyar Kurír