Élményekben gazdag, tevékenységekben színes hittantáborban vehettek részt mindazon dévai gyerekek, akik jelentkeztek az idei hittantáborban, amely a Retyezát aljában zajlott. A rendezvényről Kun Gazda Kinga Viola személyes hangvételű beszámolóját olvashatják.
A tábor helyszíne a Brădățel keresztény tábor volt. A nyári táborban mintegy 50 hittanos gyerek és felnőtt vett részt. A rendezvény célja a keresztény értékeink megőrzése, lelki egészségünk megvédése volt, illetve hogy közösségben legyünk, és ismerjük meg természeti kincseinket.
Izgalommal és kíváncsian indultunk neki az útnak.
Az utazás nem vett sok időt igénybe, mindössze másfél órát, amely elegendő volt arra, hogy a csapat ráhangolódjon a táborra. Vidáman, énekelve tettük meg az utat. Néhány gyerek Hunyad megyének ezen területén először járt, ezért még inkább kíváncsian várták, hogy hova is érkezünk.
Kora délután már meg is érkeztünk a táborhelyre, ahol szeretettel fogadtak bennünket. A szálláshelyünk elfoglalása után a tábor vezetője ismertette a csapattal a házirendet, hogy mire kell odafigyelnünk. A hittantábor a remény élharcosai téma köré épült fel. Főcze Imre Bonaventura OFM a szentmisében minden nap erre építette fel elmélkedését. Mi a remény, illetve egy sima hétköznapon miben szoktunk reménykedni? – tette fel a kérdést az Bonaventura OFM, majd szemléltette is mindezt. Fehér lapra fehér zsírkrétával vagy gyertyával kellett valamit rajzolni, viszont nem láttunk semmit, de ha színes vízfestékkel átfestjük, akkor már előtűnik a rajz. Ilyen Isten terve is sokszor, nem látszik mindig elsőre, de ha reménykedünk benne és az ő terveiben, hamar látható lesz a kép! A remény nem más, mint bizalommal várni Isten segítségét. Várni, hogy amikor már mindent megtettünk, ami saját erőnkből telik, Isten segít ezt a várakozást beteljesíteni.
A következő napon egy képzeletbeli utazásra hívtuk meg a hittanosokat. A Reménység-szigetet kellett lerajzolniuk. A nagyobbak csapatban dolgoztak. Milyennek képzelik ezt a szigetet, kik és mik legyenek ezen a szigeten, illetve saját magukat kiknek képzelik el. A foglalkozás után munkájukat be is mutatták. Érdekes, ötletes rajzok születtek, amikből egyfajta rálátást nyertünk arra, hogy mi is foglalkoztatja őket.
A plébános az elmélkedéseiben felhívta a figyelmet, hogy a remény kettős arcú, hiszen a keresztény ember mindig is reméli az örök üdvösséget Jézus ígérete alapján, de ezzel párhuzamosan reméljük a földi javakat is, illetve hangsúlyozta azt is, hogy a reménytelenség, kétségbeesés bűnök a remény ellen, amelyek sokszor hatalmukba kerítenek. Fontos, hogy imádságainkra is a remény felől tekintsünk, hiszen ezt látjuk a különböző imádságainkban is. A remény az emberiség biztos horgonya. Az ígéret mindenkinek személyesen szól: „Ne félj, mert megváltottalak, a karjaimba zártalak, örökre az enyém vagy.”
Kiscsoportos foglalkozáson beszéltük meg, ki hogyan keresi a boldogságát az életben. Az élet az ember számára lehet nyűg, szenvedés, vagy lehet az élvezetek hajszolása, illetve lehet a keresztény élet, a krisztusi út, melynek értelme és célja van ( üdvösség). Kiscsoportos foglalkozásokon tartalmas beszélgetésekre is sor került.
A kalandpálya, a patakban való mártozás, és a közösségi játékok még inkább elbűvölték a gyerekeket, illetve megerősítették őket abban, főleg a falmászás, a tirolipályán való lecsúszás nagyban attól is függ, hogy milyen lelkülettel indulnak neki egy feladatnak, a kétségbeesés, a félelem győzi le őket, vagy pedig reménykednek abban, hogy Isten a nehezebb helyzetben is mellettük van.
A tábor csúcspontja a Bucura-tóhoz való kurándulás volt. Útunk során rövid ideig megálltunk a Gura Apei víztározónál, majd kisbusszal mentünk tovább a Pelegi-tisztásig. Innen pedig gyalog tettük meg az útat a Bucura-tóig. Nem volt könnyű az út, de jó volt megtapasztalni, hogy egymást tudtuk bátorítani. A tóhoz érkezve pedig boldogsággal töltött el a látvány.
Úgy érzem, hogy ez alkalommal is céljainkat elérve, feltöltődve érkeztünk haza. Isten fizesse mindenkinek a támogatást, segítséget! Hálás szívvel köszönjük Főcze Imre Bonaventura OFM-nek a hittantábort, és hogy lelkiekben és élményekben gazdagabbá tette életünket!
Kun-Gazda Kinga Viola
