,,Szelíd és alázatos szívű Jézus, alakítsd szívünket a te szíved szerint!” Jézus Szíve tiszteletére szentmisét tartottak a rózsamáli szőlős kápolnájánál Gyulafehérváron.
A gyulafehérvári érsekség szőlőskertjében áll a Jézus Szíve oltalmába ajánlott kápolna, amelynek felújított épületét ma reggel áldotta meg Kerekes László segédpüspök. A kápolnán látható Kovács Miklós püspök címere, aki feltételezések szerint állíttatta. Az erdélyi püspökök sorában többen, köztük Fogarasi Mihály is nagy Jézus Szíve tisztelő volt.
A Jézus Szíve ünnepén tartott szentmise reggel 9 órakor kezdődött, a szentmisét bemutatta és a szentbeszédet mondta Kerekes László segédpüspök. Az érsekség munkatársai részt vettek az ünnepségen, amit közös munka és ebéd követett.
,,Jézus Szent Szívének ünnepén a gyulafehérvári rózsamáli-szőlőrészen épült kápolnánál a szentmisében együtt imádkozunk. Sokféle Jézus Szíve-ábrázolás jut eszünkbe, amint Jézus szelíden ránk tekint, miközben vagy rámutat, vagy jól láthatóan kidomborodik az ő szentséges szíve”, kezdte homíliáját a segédpüspök.
,,Jézus Szíve az Istennek irántunk tanúsított hallatlan nagy a szeretetét jelképezi. A Szentírásban a szív az egész embert jelképezi: az ember szíve tudatos, értelmes és szabad személyiségének a forrása, döntő választásainak a helye, az íratlan törvény őre, és Isten titokzatos cselekvésének színtere. De a szavak és a viselkedés, ahelyett, hogy kifejeznék a szív szándékait, színleléssel el is takarhatják, az embernek megvan az a kétes értékű képessége, hogy kétszínű legyen.” Kerekes László a Szentírás ígéreteit idézte: Megtisztítlak titeket. És új szívet adok nektek, és új lelket adok belétek, elveszem testetekből a kőszívet, és hússzívet adok nektek (Ez 36,25). És Isten megmutatja az ő nagy szívét, nagy szeretetét egyszülött Fia keresztáldozatában, szolgai alakot öltve. ,,A mai nap jó alkalom, hogy ismét tudatosan erre a hallatlan nagy szeretetre gondoljunk, miközben Jézus Szentséges Szívére tekintünk. Kérjük Jézusunkat: szelíd és alázatos szívű Jézus: alakítsd szívünket a te szent szíved szerint!„
A püspökség szőlőterületei az Erdély-hegyaljai borvidéken helyezkednek el. A bor első írásos említése a 13. században történt, a 15. században már Alsó-Fehér vármegye legnagyobb szőlőterületeivel rendelkezik. Az 1875-ös filoxéra pusztítása után a püspökség tulajdonában levő rózsamáli szőlőt újra kellett ültetni. 1903-ban kövérszőlő, királyszőlő és járdovány még karikás műveléssel alkotta a rózsamáli fajtaösszetételét, 2023-ban 5,35 hektáron fémoszlopos támrendszerrel 24 ezer tőkét telepítettek újra, ezek a tramini, szürkebarát, neuburger és sauvignon blanc. Ma Sebestyén Dániel István szőlész-borász irányításával a Gyulafehérvári Érsekség készíti a misebort elsősorban a főegyházmegye plébániái számára, de a szépet, tisztát, minőséget szeretők részére is.
