Száz év után először mutattak be katolikus szentmisét a vajdahunyadi vár kápolnájában Keresztelő Szent János ünnepén, június 24-én, kedden délután 6 órától.
A vajdahunyadi birtokot 1409. október 18-án kelt levelében Luxemburgi Zsigmond adományozta Hunyadi János apjának, a Havasalföldről származó Vajk kenéznek. A család neve innen származik.
Korom Imre, a vajdahunyadi római katolikus plébánia plébánosa történelmi eseményként hirdette meg a vár kápolnájának búcsúünnepét. Keresztelő Szent János ünnepén, június 24-én, kedden délután 6 órától kétnyelvű szentmisét tartottak. Ahogy megkeresésünkkor a plébános fogalmazott, ,,Trianon óta nem volt magyar nyelvű szentmise a vajdahunyadi vár Keresztelő Szent János-kápolnájában”. A jeles eseményt Sorin Tincu igazgató tette lehetővé, aki a plébános kérésére igent mondott, így tarthattak búcsúünnepet a történelmi térben.
Korom Imre plébános a Kolozsvári Rádióban a Hunyadi családról és a vajdahunyadi vár történetéről beszélt. Miután a család Luxemburgi Zsigmond adományaként megkapta a birtokot, megépíttette a mai vár elődjét. Hunyadi János kormányzósága alatt építette ki rangjához méltó lovagvárrá az apjától örökölt kicsiny erősséget. Ekkor a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet is.
Később Bethlen Gábor a 17. század elején, Zólyomi Dávidné pedig a század közepén alakíttatott az épületen. 1618-ban került az iktári Bethlen család tulajdonába, Bethlen Gábor átalakíttatta, külső védművekkel erősíttette meg a várat, 1648-ban Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin szerezte meg. A várat utoljára 1784-ben használták katonai célra, a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-felkelés elől. Többször tűz pusztította.1868-ban Arányi Lajos népszerűsítő kampánya nyomán közadakozásból elkezdték a helyreállítást, ezt Schulcz Ferenc, majd 1870 és 1874 közt Steindl Imre irányította. Tudományos igényű restaurálása Möller István nevéhez köthető (1907–1913). A budapesti Városligetben előbb fából készült egy mása, a nagy siker miatt Alpár Ignác kőből újraépítette, ma is látható.
A vajdahunyadi várba négy hatalmas pillérre támaszkodó fahídon lehet bejutni, az vezet át a várárkon. A Kaputorony az 1440-es években épült. A várudvar déli sarkában található az Ókaputornyon. A nyugati oldalán van a vár palotaszárnya, ezt Hunyadi János építtette, alsó szintjén lovagterem, felső szintjén az ún. Diéta vagy Országház (tanácsterem) van, ez utóbbi jelzi, hogy Hunyadi kormányzósága idején itt zajlottak a fontosabb tárgyalások.
A Kaputorony keleti oldalán kívülről a Buzogány-torony és a Corvin János-bástya zárja le az ún. Aranyházat. Az emeleten lévő Aranyház, valamint a földszinti Sáfárház előtti árkádos folyosókat később Mátyás-loggiának nevezték el a szakirodalomban Möller István nyomán. Ez az első reneszánsz erdélyi építmény, ami megmaradt. Rajta korabeli, késő gótikus freskó látható. Az Aranyházhoz délnyugatról csatlakozik a várkápolna, amely 1442 és 1446 között épült, és amelyet később Bethlen átépíttette: arrébb tolta a boltozatot, belső összeköttetést létesített az Aranyházzal.
A földszinti lovagterem második oszlopán latin nyelvű felirat hirdeti: „Ezt a várat Hunyadi János, Magyarország kormányzója építtette az Úr születésének 1452. esztendejében”. A kápolna és a palotaszárny építése mellett ebben a periódusban épült a palotaszárnyhoz csatlakozó, a vár nyugati oldalán álló Kapisztrán-torony.
Korom Imre plébános beszélt arról, hogy a vajdahunyadi várban tartózkodott a később szentté avatott Kapisztrán János itáliai ferences szerzetes, vándorprédikátor is (Giovanni da Capestrano). Nagy hatású szónok volt, a törökök elleni küzdelemnek egyik előharcosa. Az egykorú leírások szerint a Hunyadi és Kapisztrán vezérelte sereg ajkán Jézus nevével győzte le a törököket.” Kapisztrán 1455-ben érkezett Magyarországra és a pogány törökök elleni széles keresztény összefogás létrehozásán fáradozott. A nándorfehérvári csata után Kapisztrán gyóntatta és adta fel Hunyadi Jánosra a betegek kenetét, majd nem sokkal a diadal után maga is megbetegedett és a táborban dúló pestis áldozata lett.
Az egyetlen kandalló, amely a középkori magyar királyság idejéből fennmaradt, a Kapisztrán-toronyban található, feltételezés szerint Hunyadi az itáliai klímához szokott Kapisztránnak igyekezett ezzel kedvezni.
