Az oltáriszentség ünnepe a katolikus egyházban a barokk korban kezdett nagyobb népszerűségnek örvendeni. A kor díszítettségét és a templomok magasztosságát az aranyozott szentségtartók és hosszú, ünnepélyes körmenetek tetőzték be évente egyszer, úrnapján. A pompa és az ünnepélyesség mögött azonban egy erőteljes hitvallás is érzékelhető az oltáriszentségben valóságosan jelen levő Úr Jézus mellett, amelyet az egész világnak hirdetni akart az egyház. A következőkben egy olyan alkotást vehetünk szemügyre, amely szintén ezt a csodát engedi szemlélni.
Gaudenzio Ferrari alkotása négy angyallal körülvéve ábrázolja az oltáriszentséget, díszes monstranciában, amely szintén a barokk kor találmánya. A művész az 1500-as években alkotott vallási témájú műveket, amelyek közül néhányat a londoni művészeti múzeumban őriznek. Sosem törekedett hírnévre vagy gazdagságra. Bár alkotásai Leonardo da Vinci hatásáról árulkodnak, színvonalukban messze elmaradnak tőle. Egyszerű vidéki festőként őrizte élete végéig alkotói és lelki tisztaságát, amelyek alkotásaiban bájos mosolyként köszönnek vissza. Ezen alkotása a négy angyal allegóriáját tárja elénk. Sok esetben találkozhatunk az angyalokkal mint a hit, remény és szeretet szimbólumaival. Mivel ebben az esetben négy angyal jelenik meg, a negyedik feltételezhetően a békét jeleníti meg. De úgy is értelmezhető az alkotás, mint a négy égtáj hódolata az Oltáriszentség előtt. Az angyalok öltözékén erőteljes színkontraszt köszön vissza, amely dinamikát kölcsönöz az alkotásnak.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2025/24-es számában.
