Makoto Fujimura japán–amerikai kortárs képzőművész, aki a hittapasztalat egy olyan formáját jeleníti meg, amely nemcsak szemlélődésre hív, hanem hidat is képez a művészetek és a hit között. A művész a hagyományos japán nihonga festészeti technikát kortárs szellemiséggel ötvözi. Alkotásait mélyen áthatja nemcsak a kultúrája iránti ragaszkodása és az abból való inspiráció, de egyúttal keresztény hittapasztalata is. Fujimura művészeti képzését hazájában kezdte el a Tokiói Művészeti Egyetemen, ahol elsajátította az ősi ásványi pigmentekkel való alkotás lehetőségeit. Nonfiguratív festményei az absztrakt stílus eszközein keresztül közvetítik a transzcendens tapasztalatot, gyakran arany- és ezüstpor használatával. Életművéhez hozzátartozik az International Arts Movement nevű szervezet megalapítása, amely a hit és művészet párbeszédét támogatja. Nevéhez fűződik a The Four Holy Gospels projekt is, amely a Biblia négy evangéliumának egyedi, festői értelmezését tárja elénk. A következőkben ezen sorozatból a Feltámadás című festményét szeretnénk részletesebben is bemutatni.
A Feltámadás nem ábrázolja Jézust emberi alakban, és nélkülöz minden narratívát. A festmény mégis épp azáltal válik rendkívül kifejezővé, hogy elhagyja a konkrét ábrázolást, és a feltámadás lényegét a fény, színek és anyagok kompozíciójában ragadja meg. Az arany és fehér dominanciája szakrális jelleget kölcsönöz az alkotásnak: az arany a dicsőséget és az örökkévalóságot, Isten jelenlétét hozza be a festménybe, míg a fehér a megtisztulást, az újrakezdést, a spirituális újjászületést szimbolizálja. Ezek a színek nemcsak vizuális hatást gyakorolnak a nézőkre, hanem mély teológiai jelentéssel is telítődnek a keresztény kontextusban.
A felület érdességét a különböző rétegek, repedezések, áttetsző színátmenetek alkotják, amelyek a feltámadást nem pillanatként, hanem folyamatában rögzítik. A feltámadás ugyanis egyfajta áttörés a sötétségből a fénybe, a halálból az életbe. A szakralitást sugalló anyagok és színek bevonják a nézőt a történésbe, magába a szentségbe, az Istennel való találkozásra, elmélkedésre hívva a szemlélőt az elemzés helyett vagy azon túl.
Fujimura művészete a slow art mozgalomhoz kapcsolódik, amely a lassú, figyelmes befogadást részesíti előnyben az erőteljes közlés helyett, és a meditatív szemlélődés esztétikáját képviseli, ezzel szembemenve a modern vizuális kultúra impulzivitásával. A Feltámadás így nem csupán egy vallási tematika feldolgozása, hanem ellenkultúraként is értelmezhető, ellenreakcióként a világ zajára egy csendes, mély szépséggel.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2025/18-as számában.
