A katolikus egyház és a világ választási lázban ég. A különböző körök lobbiznak, kampányolnak, a fogadási irodák megtették tétjeiket, a sajtó az esélyes jelölteket latolgatja, sőt, az amerikai elnök is „bejelentkezett”, hogy „szívesen lenne pápa”. Volt, aki éppen csak kivárta, hogy eltemessék Ferenc pápát, hogy aztán „jó keresztényként” olyan keresetlen szavakkal illesse az elhunyt pápát, amit jóérzésű (keresztény) ember az ellenségére se szívesen használna. Sajnos magyar nyelvterületen sem szokatlan a jelenség. Vannak, akik „katolikusabbak a pápánál”. A szókimondó őszinteség álruhájába bújtatott mocskolódás egyértelmű jele annak, hogy a világnak egy jelentős része semmit sem értett meg Ferenc pápa lelkületéből, mély gondolataiból, az elindított szinodális folyamatból. Legtöbbször ezért is támadj(t)ák, mert „progresszív”, „haladó”, szinte már „liberális”, s amint a pecsétet, a billogot rányomták, mehet is a selejtezőbe, a vágóhídra, mint az egyháztörténelem egy tévedése. Aztán most majd jön az „igazi pápa”, aki visszaállítja a „rendet”.
Akik ilyenképpen okoskodnak – sokszor gyomorforgató módon akár papi, püspöki szinten –, azok bizonyára nem a krisztusi rendhez fordulnának vissza, hisz Jézus egészen másfajta tanítást adott. Sokkal inkább a hierarchiát, egy erőskezű vezetőt vágynak, miközben nem veszik észre, hogy a hierarchia elsőbbségét hirdetve nemcsak az egyház első számú vezetőjével szemben, de a szeretetparancs ellen és Istennel szemben is vétenek.
Románia szintén választási lázban ég, ahol egy olyan jelölt kapta az első forduló elsöprő többségét, aki a pártjával együtt a gyűlölet és a széthúzás, az uszítás eszköztárát használja saját érdekének eléréséhez. A világban ép ésszel nehezen követhető módon mégis a hasonló politikai szereplők egyre nagyobb teret nyernek.
A láz rendszerint valami betegséget jelez, miközben a szervezet igyekszik megküzdeni a kihívással. A világunk politikai fejleményei szintén azt jelzik, hogy valamilyen kórral küzd a társadalmunk. Nem tehetünk mást, mint gondoskodó szeretettel fordulni egymás felé. S bízzunk a Szentlélekben, hogy a bíborosok olyan pápát választanak, aki gyógymódot mutat és gyógyulást hoz a világnak.
Az írás megjelenik a Vasárnap 2025/19-es számában.
