A pápa halála különleges és szigorúan szabályozott folyamat kezdetét jelenti, amely végül egy új Szent Péter-utód megválasztásához vezet. Cikkünk részletesen bemutatja, hogyan zajlik ez a folyamat a Vatikánban.
A pápa halála egy sor hagyományos és jogilag szabályozott esemény sorát indítja el, a gyásztól és temetéstől kezdve egészen az új egyházfő megválasztásáig tartó konklávéig. Ezen időszakot a katolikus egyház sede vacantenek, azaz üres széknélküli időszaknak nevezi.
Universi Dominici Gregis – új szabályozás 1996-tól
II. János Pál pápa 1996. február 22-én, Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepén hirdette ki a Universi Dominici Gregis apostoli konstitúciót. Ez a dokumentum korszerűsítette a pápaválasztás és az apostoli szék megüresedésének szabályait, amelyek addig VI. Pál pápa 1975-ös Romano Pontifici Eligendo dokumentuma alapján működtek.
A konstitúció két fő részre oszlik: az első rész a széküresedés idejét szabályozza, míg a második rész a pápaválasztás menetét rögzíti.
A dokumentum célja az volt, hogy a II. vatikáni zsinat szellemében, a kor kihívásaihoz igazodva, de a hagyományt megtartva frissítse az egyházi jogot.
A pápaválasztás fő szabályai
A pápa megválasztásáért továbbra is kizárólag a bíborosi testület felel – ahogyan azt az évszázadok óta fennálló hagyomány is előírja. Az egyházjog szerint a pápa hatalma közvetlenül Krisztustól származik, de annak földi elfogadása érvényes és törvényes választáson keresztül történik.
2025. április 21-én a bíborosi testület 135 választásra jogosult tagból állt, akik közül 108-at Ferenc pápa nevezett ki. A Universi Dominici Gregis maximum 120 választásra jogosult bíborost engedélyez, de a gyakorlatban ettől néha eltérnek. Azok a bíborosok, akik a széküresedés napján betöltötték a 80. életévüket, nem szavazhatnak, bár részt vehetnek az előkészítő üléseken.
A konklávé és annak helyszíne
A választás helyszíne továbbra is a vatikáni Apostoli Palotában található Sixtus-kápolna. Az események szigorú titoktartás mellett zajlanak, minden külső kommunikáció tilos.
II. János Pál kiemelte, hogy „az ilyen szent cselekedet méltó helyet kíván, ahol a liturgikus cselekvések összhangban állnak a jogi előírásokkal, és ahol a választók lelke nyitott lehet a Szentlélek sugallatára.”
Három fő újítás a 1996-os szabályozásban
- Tartózkodás a választás alatt:
A bíborosok a Szent Márta-házban tartózkodnak a választás ideje alatt, nem a kápolnában. Korábban nem hagyhatták el a Sixtus-kápolnát. - Szavazási forma:
A titkos szavazás vált kizárólagossá. Korábban léteztek alternatív módok is (pl. akklamáció vagy kompromisszumos döntés), de ezek megszűntek. - Szükséges többség:
Benedek pápa 2007-es motu proprio rendelkezésével eltörölte azt a lehetőséget, hogy hosszú sikertelenség után elég legyen az abszolút többség. A kétharmados többség minden esetben kötelező maradt.
Mi történik a sede vacante idején?
A pápa halála után az egyház irányítását ideiglenesen a bíborosi testület veszi át. Hatáskörük azonban korlátozott: csak a legszükségesebb ügyek intézésére és a választás előkészítésére jogosultak.
A pápai kúria vezetői automatikusan lemondanak, kivéve néhány kulcsszereplőt, akik biztosítják a zökkenőmentes működést – például a kamarás bíboros, a penitenciárius, valamint a liturgikus szertartások mestere.
A választás előkészítése
Kétféle bíborosi kongregáció létezik:
- Általános kongregáció: minden bíboros részt vesz rajta – még azok is, akik nem jogosultak választani.
- Külön kongregáció: három sorsolt bíboros és a camerlengo vesz részt benne, háromnaponta újra sorsolják a tagokat.
Az általános kongregációk többek között előkészítik a Domus Sanctae Marthae-t és a Sixtus-kápolnát, kijelölik a lelki elmélkedéseket vezető egyházi személyeket, megsemmisítik a halászgyűrűt és a pápai pecsétet, kijelölik a konklávé kezdetének időpontját.
A választás menete
A választást egy szentmise előzi meg (Pro Eligendo Papa). Ezt követően a bíborosok ünnepélyesen vonulnak be a Sixtus-kápolnába. Itt minden választó esküt tesz, majd a „extra omnes” felkiáltással kizárnak mindenkit, aki nem tagja a konklávénak.
Ezután egy utolsó elmélkedést tartanak, majd megkezdődik a szavazás. Naponta kétszer két szavazás történik, és minden szavazat után a cédulákat elégetik.
Ha három nap után sincs döntés, egy nap szünetet tartanak imádság és tanácskozás céljából, majd újra szavaznak.
Mi történik a megválasztás után?
A sikeres szavazás után a konklávé dékánja megkérdezi a megválasztott személytől, hogy elfogadja-e a választást, majd azt, hogy milyen nevet kíván felvenni. Ekkor a megválasztott személy teljes hatalmat kap az Elegyház felett, és kezdetét veszi pápai szolgálata.
Ezután a bíborosok kifejezik hódolatukat az új pápa iránt, majd a fődiakónus bíboros kilép a Szent Péter-bazilika erkélyére, és a világ felé kihirdeti:
„Annuntio vobis gaudium magnum: habemus papam!” – „Nagy örömet hirdetek nektek: van pápánk!”
Az új pápa ezután első urbi et orbi áldását adja a híveknek.
Végül az új szentatya egy későbbi, ünnepélyes szertartás keretében birtokba veszi a Lateráni Kersztelő Szent János-főszékesegyházat, amely a római püspök (azaz a pápa) hivatalos székesegyháza.
Forrás: Vatican News / Lisa Zengarini
Fordította: Cziple Hanna
