Tiszteletreméltó Márton Áron nyomában

0
1013

A XXV. Márton Áron zarándoklatot tartották meg Obermayer Ervin-István viceposztulátor és Ferencz Kornélia, a Mária Rádió önkéntes munkatársa szervezésében és vezetésével.

Az elmúlt napokban felemelő élményben volt részem. Istennek hála részt vehettem a XXV. Márton Áron zarándoklaton, amit Obermayer Ervin-István viceposztulátor és Ferencz Kornélia, a Mária Rádió önkéntes munkatársa szervezett és vezetett nagy lelkesedéssel és hozzáértéssel. A három nap alatt azokat a helyeket látogattuk meg, amelyekhez tiszteletreméltó Márton Áron püspök kötődik, amelyek meghatározó pontok voltak életében: Csíkszentdomokos, Gyergyószentmiklós, Máramarossziget, Kolozsvár, Gyulafehérvár.

Csíkszentdomokoson Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum alapítója és vezetője üdvözölte csoportunkat a Márton Áron zarándokközpontban. A múzeumban tartott lelkes és tartalmas vezetése kiváló bevezetése volt zarándoklatunknak, sok mindent megtudhattunk a tiszteletreméltó püspök úr életéről. Itt láthattunk fényképeket, dokumentumokat, személyes tárgyait, illetve még Doberdóból származó követ is: ott volt katona 19 évesen Márton Áron.

Gyergyószentmiklós volt egy másik fontos megállónk. Itt Fórika Sebestyén fogadott, bemutatta a Szent Miklós-templomot. Egy év ditrói kápláni szolgálat után ide kapott kinevezést a püspök úr szintén kápláni és hitoktatói szolgálatra.

Máramarosszigeten tiszteletreméltó püspökünk szenvedésének és megaláztatásainak színhelye a ma múzeum börtön. Dobes Andrea muzeológus vezetett e kegyetlen intézmény falai között. Hogy lehetett kibírni és túlélni a mindennapokat itt? Feljegyzésekből tudjuk, hogy Márton püspök úr imádkozott és erre buzdította társait is: ,,A rózsafüzér mindig a kezében volt vagy más imát mondott”. Itt van egy olyan vízpompa kiállítva, amivel a rabok szivattyúzták a vizet a börtön pincéjében, ez volt a legnehezebb feladat.

Megrendülve hagytuk magunk mögött ezt a számunkra szörnyű emlékhelyet. Nagy lecke,örök tanítás: kiállni hitünkért a végsőkig, az igazságért, nemzetünkért!

Kolozsvár ismét fontos színhely, egyetemi lelkész és hitszónok volt itt, számtalan megvalósítása közül itt alapította és szerkesztette az Erdélyi Iskola folyóiratot. Csoportunkat László Attila főesperes-plebános fogadta a Szent Mihály-templom bejáratánál. Ebben a templomban szentelték püspökké 1939. február 12-én Márton Áront. Erdély második legnagyobb gótikus templomában az eddigi látnivalókon kívül, megcsodálhattuk a felújítás alkalmával a régészek által feltárt csodákat. A főesperes felhívta figyelmünket Szervátiusz Tibor Pieta című szobrára és a Fadrusz János által készített feszületre is.

A templom előtt a püspök úr szobránál készítettünk egy közös képet. László főesperes úr szíves vendéglátóként meghívta zarándokcsoportunkat a plebániára, bemutatva azt, belső udvarában csodálatos Szervátiusz-gyűjteménnyel.

Utolsó megállónk a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a székesegyház volt. Az érsekségen Kovács Gergely érsek úr üdvözölt, megmutatta azokat a helyeket, ahol Márton püspök úr élt , imádkozott, dolgozott, az ágyát, ahol 1980. szeptember 29-én, az egyházmegye védőszentjének ünnepén, Szent Mihály napján kilhunyt a fáklya.

Nagy megtiszteltetés számomra, hogy átléphettem e szentély küszöbét. Meghatódva imádkoztam a társaimmal. A székesegyházban szentmisén vettünk részt, melyet Obermayer Ervin viceposztulátor celebrált, majd körbeálltuk tiszteletreméltó Márton Áron püspök úr kőkoporsóját és elimádkoztuk a Márton Áron-imát: ,,Istenünk, te Áron püspököt arra választottad ki…”

Lélekemelő volt részese lenni annak a több mint ötven emberből álló közösségnek, aki egyszerre imádkozott, kérte püspökünk közbenjárását. Kovács Gergely érsek szavait idézem: ,,Imádkozzunk tiszteletreméltó Márton Áron püspökünkhöz és kérjük, hogy közbenjárására történjen olyan bizonyítható csoda, amely lehetővé teszi mielőbbi boldoggá avatását.”

Csodálatos, lelkiekben gazdagító, hiterősítő zarándoklat volt ez, amelyért, amelynek a kegyelmeiért hálás vagyok. Isten áldását kérem zarándoktársaimra és mindazokra, akik részt vállaltak ennek a csodálatos útnak a létrejöttében.

Kraft Mária

Fotó: Kádár Gizella, Obermayer Ervin