Andrea Mantegna a korai reneszánsz egyik legkiemelkedőbb alakja. Érdeklődésének középpontjában a római és görög művészet állt. Kortársaihoz hasonlóan hatalmas gyűjteményre tett szert az ókor remekeiből. Ezek hatására kezdte el tanulmányozni a perspektivikus szerkesztést, amelyet fokozatosan fejlesztett és beépített alkotásaiba. A perspektíva felhasználásával és tökéletesítésével az illuzionisztikus festészet mesterévé vált. Olyan térhatásokat hozott létre, amelyek addig elképzelhetetlennek tűntek. Az egyik ilyen alkotása a Keresztre feszítés.
Andrea Mantegna Keresztre feszítés című munkáját 1460 körül készítette el. Az alkotás egy erőteljes és szimbolikus ábrázolása Krisztus keresztre feszítésének, és kiváló példája Mantegna sajátos perspektivikus ábrázolásának. Krisztus szenvedéstörténetét mind a négy evangélium megörökíti, amely inspirációként szolgált a művészeknek. Mantegna az eseményt egy viszonylag szokatlannak tűnő pozícióból, alulnézetből ábrázolta, ezzel azt sugalva, mintha maga a néző is az esemény szemlélője lenne, egy a kereszt alatt állók közül. Az alakok relisztikus ábrázolása mellett az erőteljes fény-árnyék kontraszt fokozza a jelenet drámaiságát. A három kereszt a festmény felső részén helyezkedik el, ezzel jelezve, hogy immár Istenhez tartoznak. Bár hárman egymás mellett vannak, csak Jézus karjai vannak kitárva, hiszen ő az, aki az emberiségért, mindenkiért vállalta a halált, a többiek saját bűnük következményeként kerültek oda. A keresztek alatt álló tömeg a földön élő emberiséget jelképezi.
Ez a festmény a reneszánsz humanista irányvonalának is részét képezi, amely az emberi test szépségét a vallásos témákba ágyazva jelenítette meg. Mantegna egyike volt azoknak a művészeknek, akik a klasszikus görög és római művészetek iránti tiszteletteljes érdeklődést keverte a keresztény vallás szimbolikájával. Az anatómiai pontossága és a drámai feszültség ábrázolása emeli ki őt a művészettörténetben.
Lelkiségi szempontból ezen alkotás azt a természetes szépséget és összetettséget jeleníti meg számunkra, ahogyan Isten megalkotta az embert, ugyanakkor azt a szenvedést is kiemeli, amelyet egyszülött Fia értünk vállalt.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2025/14-es számában.
