A Kálvária templomként ismert kolozsmonostori templom, amelynek patrónusa Nagyboldogasszony, Kolozsvár egyik legrégebbi és legjelentősebb műemléke, amely közel ezeréves múltra tekint vissza. A város egyik emelkedőjén helyezkedik el, így kitűnik a Kolozsvárra látogatók számára. Eddig sötétben nem lehetett észrevenni a nagy múltú templomot, ám hamvazószerda óta este is megtekinthető, hisz megvilágítást kapott. A kezdeményezésről, a megvalósításról és a fogadtatásról beszélgettem Geréd Imre belmonostori RMDSZ-elnökkel, Oláh Emese kolozsvári alpolgármesterrel és Székely Dénes plébánossal.
Geréd Imre: ,,Gyerekkorom óta nagyon fontosak számomra Kolozsvár helyszínei és épített öröksége, akárcsak a Kálvária templom. Emlékszem, hogy édesapámmal többször odalátogattunk és bejártuk a templomot, amikor visszakapta a katolikus egyház, így mindig is nyomon követtem a templomnak a felújítását és a sorsát.”
„Később nagyon sokszor este utaztam haza Kolozsvárra, és láttam, hogy a templom teljesen sötétbe borulva nem látható a városba látogatók számára. Nagyon lehangoló kép tárult így a Kolozsvárra érkező elé, mert csak tömbházakat látott, így felmerült bennem, de több kolozsvári magyarban is az igény a megvilágításra. Megfogalmazódott az ötlet és a javaslat, hogy egyeztetve az egyházzal és az önkormányzattal, szerezzünk finanszírozást és világítsuk ki a templomot. Rácz Béla tanácsost kerestem meg ebben az ügyben, hogy járjon el a városi RMDSZ-frakciónál, ugyanakkor az egyházat is felkerestük, így közösen egy kérést és egy igényt fogalmaztunk meg” – nyilatkozta Geréd Imre, az ötlet kezdeményezője.
Belmonostori RMDSZ-elnökként büszkeséggel tölti el, hogy ma nemcsak a kolozsváriak lehetnek büszkék Erdély második legrégebbi templomára, hanem a lakosok büszkén mutathatják értéküket azoknak is, akik a városba látogatnak. A monostoriaknak nagy büszkeség, hiszen a negyednek nagyon régi és gazdag múltja van, amelyet a templom testesít meg. Geréd Imre kifejezte köszönetét az egyháznak, a volt és a mostani önkormányzati tanácsosoknak, illetve Oláh Emese alpolgármesternek, hogy támogatták és véghezvitték a kezdeményezést.
Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere megkeresésünkre elmondta, hogy a magyar közösség szempontjából fontos lépésnek számít, hogy Kolozsvár legrégebbi templomának sikerült kivilágítást biztosítani. Az egyház képviselői keresték meg az RMDSZ-frakciót, hogy járjanak közben annak érdekében, hogy megtörténjen a templomnak a kivilágítása. A frakció hathatós közbenjárására önkormányzati büdzséből sikerült ezt finanszírozni. Sajnálatos módon a munkálatok elhúzódtak, hiszen még az elmúlt év elején bejelentették, hogy a Kálvária templom teljes pompájában lesz megvilágítva, de csak idén márciusban sikerült véghez vinni a 2024 decemberére tervezett munkát.
„Az önkormányzat figyelembe veszi a felekezetek támogatását, így az RMDSZ-frakció anyagi juttatásban részesíti a magyar történelmi egyházakat Kolozsváron. Díszkivilágítások mellett homlokzatfelújítást, templomok javítását, illetve lelkészi lakásoknak a felújítását is igyekszünk támogatni, hisz fontos, hogy történelmi épületeink megújuljanak” – emelte ki az alpolgármester.
„Elődöm, Kádár István plébános idejében már megfogalmazódott a templom megvilágításának ötlete, de halálával ez nem valósult meg. A plébániára kerülésemmel Geréd Imrével egyeztettünk a lehetőségek kapcsán, majd felkerestük az alpolgármestert és sürgetni kezdtük az ügyet. Rossz volt látni, hogy Kolozsvár legrégebbi temploma nincsen kivilágítva. Nappal is kell tudni, hogy hol keresse az ide látogató a földváron elhelyezkedő templomot, de sötétségben ez annál nehezebb. A templom gyönyörű helyen fekszik, egy majdnem háromhektáros zöldövezetben van, fontos, hogy sokak számára elérhető, látható legyen” – fogalmazott Székely Dénes, a monostori Nagyboldogasszony-templom plébánosa.
A plébános hozzátette, hogy a hívek jelen vannak a templom életében, a templomkertet is rendszeresen közösen takarítják, de egyéb közös tevékenységeik is vannak. A plébánia közössége nagyon jó néven vette a kivilágítást, mert már rég várták a megvalósítást. Karácsony helyett hamvazószerdán gyúltak ki a fények, amelyek gyönyörű látványt biztosítanak. Modern kivitelezéssel valósult meg, reflektorokkal.
Székely Dénes kifejtette, hogy a következő beruházás a templom huszártornyának a fedelét érinti, amelyen a cserép egy része az idők folyamán megrongálódott és lebomlott. Gutmann Szabolcs építész segítségével megkapták az engedélyt a munkálatok elkezdéséhez, folyamatban van a költségvetés összeállítása és a pályázatok megírása.
A templom eredetileg a kolozsmonostori bencés apátság részeként épült. Az apátságot a régészeti leletek és okiratok alapján I. Béla király uralkodása alatt (1061–1063) vagy I. László király idején (1077–1095) alapították. Ez az apátság a gyulafehérvári püspökség mellett a katolikus egyház egyik legkorábbi és legjelentősebb intézménye volt Erdélyben. A Kálvária templom ma is aktív vallási helyszín, ahol a búcsús ünnepet augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján tartják. A templom nemcsak vallási, hanem kulturális és történelmi szempontból is jelentős, hiszen Kolozsvár legrégebbi templomaként az erdélyi építészet és történelem fontos emléke. A templom története jól példázza Erdély viharos múltját, és azt a kitartást, amellyel a közösség mindig is megőrizte és újjáépítette ezt a szakrális helyet.
