A szolgálatok feladása a gyulafehérvári papi szeminárium egyik kiemelkedő ünnepe. A papnevelő intézet hagyományaihoz híven idén is feketevasárnap (nagyböjt ötödik vasárnapján), azaz 2025. április 6-án a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházban a délelőtt 10,30 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében Kovács Gergely érsek három harmadéves kispapot lektorrá, míg hat negyedéves szeminaristát akolitussá avat.
Lektoravatásban részesül Bege Lóránd (Gyergyócsomafalva), Karácsony Ervin Barnabás (Gyimesbükk) és Kovács Nándor Hunor (Csíkbánkfalva) harmadéves kispap, míg akolitussá avatják Bakos Szabolcs (Gyergyóremete), Egyed Arnold István (Sepsiszentgyörgy), Fazakas Tibor (Pusztakalán), Fekete László Csaba (Nagybánya), Kováts Álmos Botond (Szatmárnémeti) és Motolan Ioan Marian (Temesszlatina) negyedéves kispapokat.
Az ünnepi szentmisét élőben követhetik a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség Facebook-oldalán. Imádkozzanak mindannyian a leendő lektorokért és akolitusokért! Imádkozzanak papi és szerzetesi hivatásokért!
A lektori és akolitusi szolgálat szerepe az egyházban
A II. vatikáni zsinatot megelőzően a lektorok és akolitusok az úgynevezett kisebb rendek közé tartoztak, és szentségi fokozattal rendelkeztek. Szent VI. Pál pápa a zsinati döntések szellemében, valamint a „mai idők követelményeihez igazodva” 1972-ben kiadta Ministeria quædam kezdetű motu proprióját, amelyben megújította a kisebb rendeket. A dokumentum értelmében e rendeket immár szolgálatoknak nevezzük. Ennek következtében megszűnt az ajtónállói (ostiarius) és a szubdiakónusi szentségi fokozat, míg a felolvasói (lektorátus), az akolitusi és az exorcista szolgálatok megújultak.A Ministeria quædam rendelkezései szerint két szolgálat maradt fenn: a lektori és az akolitusi. Mivel egyik sem szentség, ezek nem azonosak a klerikusi állapottal. Ennek megfelelően e szolgálatokat nemcsak a papságra készülő szeminaristák, hanem a megfelelő felkészültséggel rendelkező világi hívők – férfiak és nők egyaránt – is elnyerhetik.
Az Egyházi Törvénykönyv (CIC), valamint a papképzésről szóló egyházi dokumentumok előírásai szerint a papságra készülő szeminaristák számára a lektori és az akolitusi szolgálat elnyerése elengedhetetlen lépcsőfok a diakónussá és pappá szentelés felé vezető úton. E szolgálatok meghatározott ideig történő gyakorlása nem csupán gyakorlati tapasztalatot biztosít, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a jelöltek fokozatosan elmélyüljenek a szolgálatok lelkiségében, és egyre inkább elsajátítsák a papi szolgálat sajátos feladatait. Az Egyházi Törvénykönyv 1035. kánon 2. paragrafusa értelmében a diakónusszentelést legalább fél évig tartó akolitusi szolgálat kell megelőzze.
Kit nevezünk lektornak? A lektor megbízatása a szent szövegek – olvasmány, szentlecke – felolvasására irányul, amelyek az igeliturgia részében hangzanak el. Diakónus és kántor távollétében előimádkozhatja a hívek könyörgésének szándékait, vezeti az éneket és a hívő nép részvételét a liturgiában.
Kit nevezünk akolitusnak? Az akolitus a diakónus és a pap mellett teljesít aktív szolgálatot a liturgikus cselekmények végzése alatt, valamint feladata – mint rendkívüli áldoztatónak – a szentmiséken való áldoztatás és a szent edények megtisztítása, de elvihetik az Oltáriszentséget az idősek, betegek otthonába, szentségimádást és különböző liturgikus cselekményeket végezhetnek, többek között igeliturgiát is.
Forrás és fotó: SIS
