A színházi világnapra idén szerkesztőségünk úgy készült, hogy a dramatikus nevelés, a színházi élmény megtisztító, katartikus élményét igyekezett körbejárni. Az alábbiakbak Szép Mónika kolozsvári vallástanár írását olvashatják.
A művészetek gyerekkorom óta fontos szerepet játszanak az életemben. Olyan családban nőttem fel, ahol a kulturális programok éppúgy a mindennapok részei voltak, mint másoknál a közös vacsorák vagy a hétvégi kirándulások. A zene, a festészet, az irodalom és persze a színház számomra egyfajta élettér, ahol önmagam lehetek, ahol gondolkodhatom, érezhetek, és ahol újra és újra megélhetem azt a fajta katarzist, amelyet semmi más nem adhat meg. A színház számomra az a hely, ahol egy pillanatra elfelejthetem a hétköznapi valóságot, és egy másik univerzumba léphetek. Egy jó előadás nemcsak elmesél egy történetet, hanem beszippant, beburkol, és amikor kilépek a nézőtérről, egy kicsit más emberként folytatom az utamat. A színpadon látott érzelmek – a szenvedély, a fájdalom, a humor, a vágyakozás – mélyen megérintenek, és gyakran napokig vagy hetekig velem maradnak.
A színház számomra több, mint előadás: tükör, kapu, találkozás, utazás. Vallástanárként többnyire karácsonyi előadásokat szervezek. A diákjaimmal végzett közös munka által újra és újra megtapasztalom azt a különleges varázst, amit az ünnep üzenete hoz el mindannyiunk számára. A színdarabok lehetőséget adnak arra, hogy diákjaim olyan oldalukat is megmutassák, amelyek a hétköznapi iskolai helyzetekben nem feltétlenül láthatok. Van, aki csendes az órákon, de a színpadon kivirágzik. Mások meglepően kreatív ötletekkel állnak elő a jelenetek kibővítésére vagy éppen a jelmezek elkészítésére. Nagy öröm látni, hogy egy-egy diák milyen fejlődésen megy keresztül a próbák alatt.
Az előadás mindig többről szól, mint magáról a színpadi produkcióról. Ez egy ajándék a családoknak, a tanároknak, a barátoknak és mindazoknak, akik eljönnek megnézni. Egy szívből jövő előadás sokkal többet ér, mint a legtökéletesebb díszlet vagy koreográfia – mert az igazi érték az, amit egymásnak adunk benne: a hitet, az összetartozást és az ünnep melegségét.
Szép Mónika
Az írás a Vasárnap 2025/13. Fókusz rovatának részeként jelent meg.
Fotó: Freepik
