Csíkszentmártonban jubileumi év kezdődött. Az egyház által meghirdetett 2025-ös szentévet a helyi egyházközség a Szűzanyával ünnepli. A csíkszentmártoni plébános, Czikó László Jubilál(j)unk Máriával! jelmondattal hirdette meg a jubileumi év programját. A plébániatemplomban ugyanis fennmaradt egy késő középkori – kora reneszánsz Mária-szobor, amelynek talapzatán olvasható az évszám: ANNO DOMINI 1525.
Az életnagyságú, faragott, festett, részben aranyozott szobor a középkori templom főoltárán állt, és vélhetően a kor szokása szerint egy szárnyasoltár középszekrényében volt elhelyezve. A 19. század első felében épült, jelenlegi templomban a szobor az utóbbi napokig az északi kápolna feletti szoborfülkében állt. Most az oltár mellett, közelebbről is megcsodálható.
A szobor Szűz Mária álló alakját ábrázolja, jobb karján a gyermek Jézussal, bal kezében országalmát/glóbuszt tart. Szűz Mária kibontott, vállára bomló hajjal jelenik meg, bíborszínű ruhát visel, amelynek nyakrésze rovátkázott paszománttal díszített, nyakán festett korallszemekből kialakított láncot visel. Alakját aranypalást borítja. A palást bélése kék színű és csillagokat imitáló fehér pontocskák vannak ráfestve. A palást szegélye alól kilátszik Mária bal lábfeje, piros lábbelije. A színezés és aranyozás eredeti, a korabeli festésnek megfelelő technikával készült és az eredeti színeket hordozza. A szobrot Györgydeák Lajos plébános tisztítatta meg 2005-ben Mihály Ferenc restaurátorral, aki Erdélyben több Mária-szobrot is megtisztított. A csíkszentmártoni szobornál a kékes-szürke átfestést eltávolítva tűnt elő az eredeti festésréteg és aranyozás.
A Mária-szobor koronái újkoriak, Szűz Mária koronájának a hátoldalán az 1675-ös évszám látható.
A késő középkori – kora reneszánsz oltárszobrok, oltártöredékek művészeti értéke mellett jelentőségüket növeli, hogy kevés számban maradtak fenn Erdélyben. A csíkszentmártoni Mária-szobor legismertebb rokona a csíksomlyói kegyszobor. A csíksomlyói Mária-szobor 500 éves jubileumára, 2015-ben (hozzávetőleges dátum volt, mivel a készítés éve nem ismert), a csíksomlyói ferencesek Mária-évet hirdettek.
A csíkszentmártoni Mária-szobor idei 500 éves jubileuma az egyházközség számára lehetőség a hálaadásra, valamint a Szűzanya közbenjárását kérve kegyelmekben részesülni.
A Jubilál(j)unk Máriával! égisze alatt a csíkszentmártoni plébánia, a helyi önkormányzat, közbirtokosság és civil szervezetek bevonásával, lelki és kulturális programokat szervez.
2025. február 22-én az alcsíki kórustalálkozónak Csíkszentmárton volt a házigazdája, március 22-én Élet a Lélekben imaestet tartottak, Bajcsi Tibor előadása Mária reményéről szólt.
Előadás-sorozat indult, általában a vasárnapi szentmisék után 11 órai kezdettel. Az első előadást március 23-án Hegedűs Enikő művészettörténész, a gyulafehérvári érsekség egyházművészeti referense tartotta. A Mária-szobor egyházművészeti jelentőségére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Őt követi április 13-án Kósa Béla művészettörténész, muzeológus, aki a cinteremfalról és a keresztelőkútról fog beszélni. Majd Bíró Nándor-Alfonz Nagyszeben-Teréziánum plébánosa tart triduumot a Fájdalmas Szűzanyáról április 14–16. között. Május 11-én Botár István régész, muzeológus a csíkszentmártoni templomról tart előadást régészeti megközelítésben. Május 18-án Fülöp Zsombor, gyergyószentmiklósi segédlelkész előadása XVI. Benedek pápa Spe salvi enciklikájáról fog szólni. Május 23-án Mária-köszöntő lesz: versek és Mária-énekek formájában, melyet a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskola diákjai tartanak 12 órától az Antalffy János Művelődési Házban. Május 25-én Koncsag László szentegyházasfalusi plébános a csíkszentmártoni templom régiségeiről beszél. Június 1-én Mária-kegyhelyeket érintő biciklitúrára kerül sor. A további programokról később még tájékoztatni fogjuk a Kedves Olvasókat.
Hegedűs Enikő, Czikó László
