Salvador Dalí 1904-ben látta meg a napvilágot a spanyolországi Madridban. A szürrealizmus mesterét különleges, néha furcsának is nevezhető festményei tették közismertté. Már fiatal korában kiemelkedett tehetségével, így felvételt nyert a madridi San Fernando Képzőművészeti Akadémiára. Művei a kor pszichoanalitikus fejlődési útvonalát követik, amelyek segítségével kivetíti az álmok és a tudatalatti világát. Leghíresebb festményének Az emlékezet állandósága tekinthető. Dalí nemcsak a festészet, de a szobrászat és a filmművészet iparában is otthonosan mozgott. A második világháború hatására Dalí alkotóstílusa fokozatosan eltávolodni látszott a szürrealizmus irányvonalától, és előtérbe kerültek munkásságában a vallás és a tudomány témakörei. A következőkben életének ezen időszakából szeretnénk egy festményt közelebb hozni az olvasókhoz.
Salvador Dalí Keresztre feszítés című festményének keletkezése 1951-re datálható. A mű különlegessége, hogy Jézus Krisztust egy lebegést sugalló, perspektivikusan különleges nézőpontból ábrázolt kereszten látjuk. A mű inspirációjául Keresztes Szent János látomása szolgált. A kompozíció, bár egyszerű, erőteljes dinamizmust és mélységet közvetít a néző felé. Jézus alakját különböző fényhatásokkal emeli ki a művész, amely misztikus hangulatot kölcsönöz az alkotásnak. A szögek hiánya arra enged következtetni, hogy itt egyszerre van jelen a megdicsőült és a szenvedő Krisztus. A jelenet bal oldalán látható Szent János apostol alakja, de helyébe bárki beléphet. Nyugodt áhítatba merülése arra hívja a nézőt, hogy csatlakozzon hozzá Krisztus szemlélésében.
Portik Noémi, M. Klarissza nővér
Az írás megjelent a Vasárnap 2025/12-es számában.
