A gazdaság emberközpontú jövője, avagy az üzlet több, mint profit címmel egynapos szimpóziumot tartottak a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karán március 13-án. Az eseményen bemutatták a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) képzését és az ÉrtékMegőrző Hálózatot (ÉrMe).
A rendezvény kitűzött célja volt, hogy megismertessék a keresztény alapú gazdasági szemléletben rejlő lehetőségeket, valamint bemutassanak egy magyarországi sikeres képzési rendszert és egy 25 éve működő aktív keresztény vállalkozói közösséget. A KETEG képzését elsősorban a diákoknak és a tanároknak, illetve az ÉrMe vállalkozói közösséget az erdélyi keresztény vállalkozóknak szerették volna bemutatni.
A KETEG akkreditált képzését több magyarországi egyetemen is oktatják, ami 2017-ben elnyerte a Joseph Ratzinger Vatikán Alapítvány és a madridi Francisco de Vitoria Egyetem által odaítélt Expanded Reason Award (Tágabb Értelem Díj) nevű elismerést mint a leginnovatívabb képzés a világon. 120 egyetemről 365 pályázat vett részt a megmérettetésen, amelyek közül végül a KETEG képzése nyerte el a díjat. A képzés során ötvözik a teológiát, a társadalomtudományokat és a gazdaságtudományokat, mondta el megkeresésünkre Tóth József, az esemény főszervezője, a két szervezet alapító tagja, a KETEG kuratóriumi tagja, az ÉrMe alapítványának kuratóriumi elnöke. A holisztikus szemléletű képzés során a jövő menedzsereit, döntéshozó fiataljait keresztény szellemiségben oktatják.
Az egyház társadalmi tanítása egyre inkább beépül a napi politikai gondolkodásba, miközben az egyház sokszor megelőzi az aktuális politikai, gazdasági folyamatokat, fogalmazott Tóth József. Meglátása szerint jó példa erre a fenntarthatósággal kapcsolatos törekvések, így a 2019 decemberében bemutatott európai zöld megállapodás és annak folyományaként a cégek fenntarthatósági döntései. Azt gondolhatnánk, hogy ez csak a világi természetvédelemmel kapcsolatos zöld mozgalmak által kikényszerített folyamat, de ha szélesebb kontextusban nézzük, akkor XVI. Benedek pápa már 2008-2009-ben beszélt arról, hogy a cégeknek mi a társadalmi felelőssége, hogy nemcsak az a feladatuk, hogy profitot termeljenek, hanem felelősek a környezetért, a munkavállalókért is. 2015-ben pedig Ferenc pápa adta ki a Laudato si’ enciklikáját a teremtésvédelemről. A 2000-es évektől egyházaink már nemcsak lekövetik a társadalmi folyamatokat, hanem sok esetben iránymutatást is adnak, hogy merre kellene menni, magyarázta a szimpózium főszervezője.
A gazdaság olyan, mint az ember, hiszen ember nélkül nincs gazdaság. Ha az etikai szempontok figyelmen kívül maradnak, akkor az öncélú gazdasági döntéseket eredményez. Egy vállalkozás döntéseit elsősorban nem a külső, hanem a belső körülmények, a tulajdonosok, a menedzsment, az emberek magatartása, erkölcsi hozzáállása határozza meg, részletezte Tóth József. A 2000 óta működő ÉrMe Hálózat célja, hogy hálózatba fogja össze a keresztény magyar vállalkozókat, hogy megismerjék egymást és ezáltal egymásnak támaszai lehessenek, nemcsak gazdasági, hanem akár lelki értelemben is. A profit termelésén túl a közjót is szolgálni kell meglátásuk szerint. Úgy gondolják, hogy a teremtés nem fejeződött be a hetedik napon, hanem részesei vagyunk az állandóan működő teremtésnek és az Úr arra hívott, hogy segítsünk neki, ezért felelősséggel tartozunk. A szervezők célja az volt a szimpóziummal, hogy Erdélyben is bemutassák a keresztény szemléletű gazdasági gondolkodást, annak magyarországi szerveződési formáit. Örömmel látták, hogy itt is vannak jó kezdeményezések, nagyon jó ötletek, így erdélyiek és magyarországiak kölcsönösen tanulhatnak egymástól.
