Az idei első lapszámból olvasóink megtudhatják a legfontosabbakat a 2025-ös jubileumi évről, illetve felfrissíthetik ismereteiket, összefoglalva találják meg ugyanis az erre vonatkozó tudnivalókat: mióta és milyen célból vannak jubileumi szent évek, mi a mi dolgunk ebben az évben.
Csávossy István György Hamvazó című verse a nagyböjt hangulatát idézi, a hátlapon pedig A Miatyánkom című versét olvashatják.
A második egység Márton Áron püspök életére fókuszál két tanulmány segítségével. Az első írás ebben a tematikus blokkban Marton József egyháztörténet professzor kutatásainak köszönhető és Márton Áron püspök papjai felé megnyilvánuló elvárásait mutatja be. Ozsváth Judit az egyetemi lelkész Márton Áronról ír, aki előbb elfogadta, majd visszautasította megbízását: az érdekes kortörténeti adalék részleteivel ismertet meg a szerző.
Bélfenyéri Tamás történelmi kutatásai ezúttal egy nagyváradi kanonok, egyháztörténész alakját hozzák az olvasóhoz közelebb: Bunyitay Vincét ismerhetik meg írása segítségével az olvasók.
A lapszám harmadik blokkja irodalom és hit, vallás, teológia kérdéseivel ismertet meg. Kedves Emőke a temesvári színház rendezője, aki előszeretettel használja a jezsuita lelkigyakorlat egyes elemeit színházi munkájában, most a jezsuita iskoladrámák történetéről ír ,,Itt jönnek a komédiás papok!” címen. László István székelyszenttamási plébános Dosztojevszkij A félegyelmű című regényét Romano Guardini nyomán elemzi és a regény főhősét mint az orosz Krisztust mutatja be. A főhős, ,,Miskin herceg létezése alászáll a halott Krisztussal való hasonlóságig. De innen kell felépítenie az ikont.” ,,Az orosz ikonok szabályaihoz tartozik, hogy amikor Jézus életének történelmi eseményeit ábrázolják, tilos Jézust egyedül ábrázolni. Csak a Jézus arcát ábrázoló ikonokon megengedett Jézus egyedüli megfestése – mert az arc már önmagában a végtelent hordozza.”
