Ferenc pápa hivatalosan is elindítja az egyház szinódusi útjának új szakaszát azzal, hogy jóváhagyta azt az utánkövetési folyamatot, amely 2028-ban egy egyházi közgyűlésben fog tetőzni. A rendkívüli egyházi közgyűlésen kiértékelik, hogy a katolikus közösségek világszerte hogyan hajtották végre a nemrég lezárult szinódus ajánlásait.
Mario Grech bíboros, zsinati főtitkár bejelentette, hogy 2028 októberében a Vatikánban rendkívüli, szinódus utáni egyházi közgyűlést hívnak össze, amely a zsinat eredményeinek végrehajtását utánkísérő hároméves folyamat csúcspontja lesz. Grech bíboros a keleti katolikus egyházak pátriárkáival és érsekeivel együtt valamennyi püspöknek és egyházfőnek címzett levelében kifejtette, hogy a nagygyűlés nem új szinódus lesz.
„A cél nem az, hogy munkát munkára halmozzunk, hanem hogy segítsünk az egyháznak a szinódusi úton járni” — írta Grech bíboros.
Amint a pápa rögtön a 2024-es szinódusi ülés végén tisztázta, a 16. nagygyűlés záródokumentuma „Péter utóda rendes tanítóhivatalának része”, és mint ilyet, el kell fogadni. Ez — magyarázta Grech bíboros — azt jelenti, hogy a helyi egyházaknak és egyházi csoportoknak el kell kötelezniük magukat a dokumentum iránymutatásainak végrehajtására a megkülönböztetés és döntéshozatal folyamatain keresztül.
Grech bíboros leszögezte, hogy a jelenlegi végrehajtási szakaszra nem úgy kell tekinteni, mint „a felülről jövő irányelvek egyszerű alkalmazására”, hanem inkább a záródokumentumnak a helyi kultúráknak és közösségi igényeknek megfelelő befogadási folyamatára. A cél továbbra is „az egyházak közötti és az egyházon belüli megosztások és konkrét párbeszéd”.
Papok, diakónusok, felszentelt személyek és laikusok bevonása
A végrehajtási folyamat döntő szempontja mindazok ismételt bevonása, akik hozzájárultak a szinódushoz, hogy „az összegyház meghallgatása” és lelkipásztoraik megkülönböztetése meghozza gyümölcsét. Ezen erőfeszítésnek alapvető fontosságú résztvevői lesznek a helyi egyházakban „a papokból, diakónusokból, felszentelt férfiakból és nőkből, valamint világiakból álló zsinati csoportok, akiket a püspökük kísér”. A főtitkár ezért azt ajánlja, hogy ezeket a csapatokat értékeljék újra, és ha szükséges, „újítsák meg, aktiválják újra, és megfelelően integrálják”.
A főtitkár szerint az egész posztszinodális folyamat kerete a pápa által kijelölt tanulmányozócsoportok munkaeredményeinek és a szinódus egyházjogi bizottsága eredményeinek gyakorlatba ültetésére. Mint ismeretes, a tíz tanulmányozócsoportot Ferenc pápa 2024 márciusában hozta létre, hogy megvizsgálják azokat a kérdéseket, amelyek a 16. szinódusi közgyűlés első, 2023-as ülésszakán merültek fel. A szinódusi kánonjogi bizottság ugyancsak 2023 óta működik, hogy a szinódus második ülésszakának Instrumentum laborisában megfogalmazottak szerint a Törvényszövegek Pápai Tanácsával szoros együttműködésben tevékenykedjen.
A hároméves folyamatról
Grech bíboros felvázolta a szinódus végrehajtási szakaszát kísérő folyamat lépéseit: a folyamat bejelentését májusban követi egy konkrét dokumentum kiadása, amely részletesen ismerteti majd a végrehajtás elveit, és az október 24–26-ra tervezett zsinati csoportok és a részt vevő testületek jubileumának ünneplését.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy ez fontos esemény, amely „az egyre szinodálisabbá váló egyház iránti elkötelezettséget a csalódást nem okozó reménység horizontjába helyezi”, azaz a folyamatban lévő szentév központi témájának perspektívájába.
2027 első és második fél éve között értékelő közgyűlésekre kerül sor az egyházmegyékben, országos és nemzetközi püspöki konferenciákon, keleti hierarchikus struktúrákban és más egyházi csoportokban. 2028 első és második fél évét a kontinentális értékelő közgyűléseknek és a 2028 októberében tartandó egyházi közgyűlés Instrumentum laborisa közzétételének szentelik.
Grech bíboros levele azzal a felhívással zárul, hogy imádkozzanak Ferenc pápa egészségéért, aki február 14-e óta a római Gemelli-kórházban van.
Isabella Piro / Vatican News, AC Wimmer / Catholic News Agency
Ford. D. G.
