A Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataiért felelős titkára felszólalt az Emberi Jogi Tanács 58. rendes ülésén Genfben. Paul Richard Gallagher érsek február 25-én, kedden mondott beszédet az Emberi Jogi Tanács három különböző ülésén, amelyek a halálbüntetés, a globális adósság igazságos kezelése és a jelenlegi geopolitikai környezetben az emberi jogok előtt álló szélesebb körű kihívások témáival foglalkoztak.
A halálbüntetés elfogadhatatlansága
A Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolataiért felelős titkára megismételte a Szentszék határozott álláspontját, miszerint a halálbüntetés „elfogadhatatlan, mert támadás a személy sérthetetlensége és méltósága ellen”. Kiemelte azt a tényt, hogy a modern igazságszolgáltatási rendszerek rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek megvédik a társadalmat anélkül, hogy halálbüntetéshez folyamodnának, ami kizárja a megváltás és a rehabilitáció minden lehetőségét. Gallagher érsek idézte Ferenc pápa felhívását a szentév kapcsán, amely irgalmas cselekedetekre szólít fel, beleértve a büntetés megváltoztatását is, megerősítve azt a meggyőződést, hogy egyetlen hatóságnak sincs joga más életének kioltására. „Nincs olyan adósság, amely lehetővé tenné, hogy bárki, beleértve az államot is, mások életét követelje” – jelentette ki a szentszéki képviselő.
Az adósság igazságosságos kezelésének erkölcsi felszólítása
Gallagher érsek a globális adósságról szóló magas szintű ülésen rámutatott a fejlődő nemzetekre nehezedő adósság aránytalan terhére. Kiemelte, hogy a világ lakosságának csaknem fele él olyan országokban, ahol többet költenek adósságszolgálatra, mint olyan alapvető szolgáltatásokra, mint az egészségügy és az oktatás. „A legnagyobb szenvedés, amely mind a strukturális kérdésekre, mind a személyes viselkedésre vezethetők vissza, a szegény és eladósodott országok lakosait sújtják, akik nem felelősek ezért a helyzetért” – mondta. Megjegyezve, hogy a globális államadósság 2023-ban elérte a 97 billió dollárt, és a fejlődő országoknak kell a legkeményebb következményekkel szembenézniük, Gallagher érsek rámutatott, hogy a globális dél országai küzdenek a fenntartható fejlődés finanszírozásáért, miközben törlesztik a külső adósságokat, gyakran polgáraik jólétének rovására. A pápa szentévvel kapcsolatos felhívására utalva, amelyben jelentős adósságelengedésére szólított fel, Gallagher érsek hangsúlyozta, hogy a gazdasági igazságosságnak az emberi méltóságot kell előtérbe helyeznie az anyagi haszonnal szemben. Felhívta a figyelmet az „ökológiai adósság” fogalmára is, ahol a gazdagabb nemzetek méltányos ellentételezés nélkül részesülnek a szegényebb országok környezeti erőforrásaiból, tovább mélyítve ezzel a globális egyenlőtlenségeket. „Nem helyes fizetést követelni vagy elvárni, ha egy ország lakossága az alapvető szükségletekhez sem jut hozzá” – nyomatékosította a szentszéki képviselő Ferenc pápát idézve.
Emberi jogok és globális kihívások
Gallagher érsek az Emberi Jogi Tanács magas szintű üléséhez intézett beszédében az élethez való jogot helyezte minden emberi jogi vita középpontjába. Elítélte az emberi méltóságot érintő minden fenyegetést, a halálbüntetéstől kezdve a kiszolgáltatott népesség nem megfelelő támogatásáig, beleértve a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket és a meg nem születetteket. A demográfiai válságra utalva hangsúlyozta az élet, a család és az anyaság megbecsülésének fontosságát. Emlékeztetett a Pekingi Konferencia közelgő 30. évfordulójára és kérte, hogy ismerjék el a nők egyedülálló hozzájárulását a társadalomhoz, és biztosítsák, hogy a szakpolitikák támogassák szerepüket a közéletben és a magánéletben egyaránt. „Sok szegény ország adósságválságával kapcsolatos kérdések mérlegelésekor figyelembe kell venni a fejlődéshez való jogot” – jelentette ki Gallagher érsek, igazságosabb nemzetközi pénzügyi rendszer kialakítását sürgetve.
Kényszerített kitelepítés
A kényszerített kitelepítés kérdésével foglalkozva megerősítette a Szentszék álláspontját, miszerint a migránsokkal és a menekültekkel méltó módon kell bánni, és biztonságos, legális utat kell biztosítani számukra. Ferenc pápát idézte, aki soha nem fárad bele a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek jogainak és méltóságának védelmezésébe, akiket nem tehernek kell tekinteni, hanem olyan egyéneknek, akiknek önmagukból fakadó méltósága van és potenciálisan hozzájárulnak a társadalomhoz. „Nem lehet őket mozgatható tárgyként kezelni; méltósággal és erőforrásokkal rendelkeznek, amelyeket felkínálhatnak másoknak” – állapította meg a szentszéki képviselő.
Új nemzetközi pénzügyi felépítményre van szükség
Gallagher érsek beszédét a nemzetközi közösséghez intézett felhívással zárta, hogy munkálkodjanak a rendszerszintű változás érdekében. Sürgette a politikai döntéshozókat, hogy utasítsák el az olyan büntető intézkedéseket, mint a halálbüntetés, keressenek igazságos megoldásokat a globális adósságválságra, és tartsák tiszteletben minden ember méltóságát. „A Szentszék továbbra is emlékeztetni fog arra, hogy nem a profit az egyetlen kritérium a gazdaság mérésére. A fő kritérium az emberi személy méltósága” – erősítette meg Gallagher érsek. Befejezésül a szentszéki képviselő emlékeztette hallgatóságát, hogy a szentévi hagyomány adósságelengedésre szólít fel, hogy megerősítse a szolidaritást és az igazságosságot, amely figyelembe veszi mindenki szükségleteit és hozzájárulását a harmónia és a béke érdekében. „Jelenlegi helyzetünk súlyossága azonnali cselekvést követel” – figyelmeztetett Gallagher érsek a genfi ülésen. „Ambiciózus adósságkönnyítést és adósságeltörlést kell kitűzni a fontos célnak. Ebben az értelemben új, emberközpontú, kreatív és méltányosságra, igazságosságra és szolidaritásra épülő nemzetközi pénzügyi felépítményre van szükség.”
A genfi Emberi Jogi Tanács
Az ENSZ három pillérének egyike az emberi jogok érvényesítése és tiszteletben tartása. Az ENSZ legfontosabb emberi jogi testülete a 47 tagú Emberi Jogi Tanács (Human Rights Council – HRC). A testület évente három alkalommal ülésezik Genfben. Az EJT rendszeresen napirendjére tűzi a legsúlyosabb válságokat és ennek keretében vizsgálja az adott országban elkövetett súlyos emberi jogi jogsértéseket. A testület olyan tematikus kérdésekkel is foglalkozik, mint a szólás-, a gyülekezési és a vallásszabadság; a nők, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek jogai; a demokrácia és jogállamiság; népirtás-megelőzés; rasszizmus; a halálbüntetés alkalmazása; a kisebbségek helyzete; az emberi jogi jogvédők helyzete; valamint a terrorizmussal szembeni fellépés és az emberi jogok kapcsolata. Magyarország az EJT létrejötte óta két ízben, a 2009-2012-es, valamint a 2017-2019-es ciklusban vett részt tagként a Tanács munkájában.
Forrás: Vatican News
